Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876
Az autonóm igazgatású Jászkun kerület szervezeti felépítése több mindenben eltérő volt, de az idő előre haladtával egyre több hasonlóságot mutatott a magyar vármegyék tisztikarával. A kerületek élén a nádori (palatinális) főkapitány állott, akit 1848-ig a nádorok neveztek ki. István nádor lemondásával a nádori tisztség megszűnt és a jogköröket a miniszterelnök gyakorolta. 1848-at követően a főkapitányokat immár ténylegesen jászkun főkapitánynak nevezték, a tisztségre pedig az uralkodó nevezte ki az adott személyt. A főkapitány tisztsége a vármegyei tisztikar élén álló főispánnal mutat szoros párhuzamot, bár ez utóbbi tisztségre a király nevezte ki a személyt és a cím gyakran örökölhetővé vált. A vármegyékben a főispán helyettese az igazgatás és a jogszolgáltatás tényleges irányítója az alispán volt.4 Az alispáni rang a jászkun alkapitány tisztségével hasonlítható. Ugyanakkor, amíg az alispánokat a vármegyei közgyűlés választotta meg,5 addig a Jászkun kerület nádori alkapitányát a nádor nevezte ki és az alkapitány jobban függött a főkapitánytól, mint az alispán a főispántól. 1848 előtt mind a főkapitány, mind az alkapitány hivatala ideális esetben egészen élete végéig tarthatott.6 4 MOLNÁR András (Szerk.): Zala megye archontológiája. 1138-2000. Zalaegerszeg, 2000. 53. P-5 HÉJJÁ Julianna Erika: Békés megye archontológiája és prozopográfiája. Gyula, 2009. 44. p. (Továbbiakban: HÉJJÁ J. 2009.) 6 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876. Szolnok, 1995. 59. p. (Továbbiakban: BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1995.) 7 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Jászkun kerület protokolluma 1869. 50. p. (Továbbiakban: MNL JNSZML JKK prot.) 8 SERES Pétemé: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Szolnok, 1975. 15. p. 1861 és 1869 között a Jászkun kerületnek egy időben két alkapitánya volt. Az 1. és 2. alkapitány nemcsak az elnevezésben, hanem - mint később bemutatom - fizetésben is különbözött egymástól. 1869-ben bogdi Papp Mór lemondásával a 2. alkapitánya tisztség megszűnt.7 A jászkun alkapitányt 1867-től a többi tisztségviselőhöz hasonlóan választották. A Jászkun kerület működtetésében a vármegyékhez hasonlóan nagyon jelentős szerepük volt a jegyzőknek. A jegyzőket ugyancsak a közgyűlés választotta meg. A Jászkun kerület főjegyzője ideális esetben szintén lemondásáig, vagy akár élete végéig hivatalban maradhatott. Hivatalának fontosságát jelzi, hogy a nádori alkapitányt a főjegyző helyettesíthette.8 A főjegyző helyettese az aljegyző volt, de a kerületi ügyek megsokasodásával 1776-tól második, 1830-tól harmadik, 1862-től pedig negyedik aljegyző alkalmazására is sor került. Az aljegyzők személye viszont gyakran változott, hiszen a tisztség kevésbé jelentős fizetéssel és megbecsültséggel járt. A vármegyéktől talán legjobban elkülönül a kissé archaikus jellegű kerületi kapitányok tisztsége. A jász- és kunkapitányok tisztsége még a középkorban alakult 22
