Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876
ki, és a XVII. század végére már stabilizálódott, hogy az egyes kerületeket egy-egy kapitány vezette. Munkájukat a táblabírák és az esküdtek segítették. A kapitányok által irányított kerületek nagysága és feladatköre miatt részben a vármegyei alispánok feladatköréhez, jórészt pedig a vármegyei szolgabírák feladatához hasonlítható. A vármegyéken belül a török kiűzése után alakulnak ki országos szinten a járások, melyek élén a főszolgabíró állt. Helyettese az alszolgabíró volt.9 Munkájukat az esküdtek segítették. HÉJJÁ J. 2009. 57. p. Ebben az időszakban a vármegyei járások élén pedig császári-királyi járási szolgabíró állt. BANKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában. In: A Jászkunság tudósai. 1. kötet Szerk.: Örsi Julianna Szolnok, 2014. 131. P-http://I000ev.hu/index.php?a=3¶m=5448 letöltés ideje: 2016. augusztus 18. A Jászkun kerület többi tisztségviselői, mint a jegyzők, aljegyzők, adószedők, táblabírák, mérnökök és orvosok pedig már elnevezésükben sem különböztek a vármegyei szakalkalmazottaktól. Az 1848-49-es szabadságharcot követően, 1850. február 1-től jelentősen megváltozott a Jászkun kerület közigazgatása. Létrejöttek - vármegyei példára - a kerületek adottságaihoz sokkal megfelelőbb császári-királyi járások. Az átszervezés észszerű lépés volt, hiszen részben orvosolta a Jászkun kerület széttagoltságát és a Jászságba illesztett néhány szomszédos pusztát, valamint Pusztamonostor, Alattyán és Jánoshida községeket, melyek eddig Heves és Pest vármegyei települések voltak. A járások élén egy-egy császári-királyi járási kapitány állt10 , egy helyettes kapitánnyal. Jankovich György jászkun főkapitány javaslatára öt járást alakítottak ki. A Jász kerületet két járásra osztották, Jászberény és Jászapáti központtal, a Nagykun kerület továbbra is egy járás maradt, de Kunszentmárton helyett Karcag lett az új székhely. A Kiskun kerületet pedig Felső-Kiskunságra és Alsó- Kiskunságra osztották. így jött létre a kunszentmiklósi és a kiskunfélegyházi járás.11 A kiskunfélegyházi császári-királyi kapitány helyettese, az alkapitány viszont a távolság miatt Kiskunhalason székelt. 1854-ben jött létre a hatodik járás a kiskunfélegyházi járás kettéosztásával Kiskunhalason. A változások egyik látványos példája, hogy a járási kapitányságok az országos rendszer szerint új német feliratú Habsburg sasos pecsétnyomót kaptak. A politikai változások hatására viszont a Jászkun kerület közigazgatása 1861-ben ismét megváltozott, és alig egy évre az 1850 előtti állapot állt vissza a három kerületi kapitánnyal. Az országos modernizáció a kiegyezést követően a Jászkun kerületet is döntően érintette. A közgyűlés helyébe az 1870. évi XLII. te. hatására a törvényhatósági bizottság lépett.12 A testület felét ezt követően választották, másik 23
