Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
tartottak, mint a szovjet katonáktól, ezért próbáltak elfogadható magyarázatot adni menekülésükre. Korábbi példáink azt jelzik, többen azzal védekeztek, hogy felsőbb utasításra hagyták el lakóhelyüket,100 mások viszont a háborús propaganda számlájára írták a szovjetektől való félelem felszítását. Ezt tette Kazai Benjámin, a tiszaföldvári református iskola igazgatója is, aki azt állította, hogy a „lelketlen propaganda hatása alatt kiváltott félelem” következtében hagyta el Tiszaföldvárt és távozott Rákosszentmihályra.101 Mások is hasonló magyarázatot adtak távozásukra.102 A kunszentmártoni és szarvasi bizottságok ítéleteit megvizsgálva elmondhatjuk, hogy a szolgálati helyüket elhagyók alapvetően nem részesültek súlyos büntetésben. Sok esetben a bizottságok körültekintően mérlegelték azokat a körülményeket, amelyekre az igazoltak hivatkoztak. Az egyedülálló nők, az árvák és a kisgyermekekkel rendelkezők esetében például a félelmet hajlandóak voltak a menekülés reális magyarázataként elfogadni, ezért az erre hivatkozókat minden következmény nélkül leigazolták. A már emlegetett tiszaföldvári tanárnő, Puskás Zsófia esete is nagyon jó példa erre. Ő, mint arról már korábban szóltunk, Németország területére menekült, ezért meglehetősen körültekintő vizsgálat és szigorú büntetés elé nézett. Az igazoló bizottság azonban figyelembe vette, hogy árva, nincs senkije Tiszaföldváron, s így menekülését indokoltnak, őt pedig igazoltnak nyilvánította.103 Egy másik esetben viszont nem találtak hasonló enyhítő körülményeket, ezért a nyugatra távozó tanítónőt két évre kizárták az előléptetés lehetőségéből.104 Nagy Lászlóné büntetését áthelyezéssel súlyosbították, mert úgy ítélték meg, hogy menekülése során a német hadsereg útvonalát követte, amit a szélsőjobboldali elkötelezettség biztos jelének tekintettek.105 Ilyen súlyosabb esetek azonban ritkán fordultak elő. Sokkal negatívabb megítélésre számíthattak a Horthy-rendszer kormánypártjának egykori tagjai, a velük szemben alkalmazott szankciók mégis nagy eltérést mutatnak. Számos olyan pedagógus szerepel az általam vizsgált Fülöp Klára tiszakürti tanítónőről már szóltunk, rajta kívül a cibakházi Durst Éva is arra hivatkozott, hogy Vass Andor iskolaigazgató utasítására távozott a községből. MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ír. 1158/1946. Durst Éva igazoló nyilatkozata, 1945. július 26. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 71. Kazai Benjámin igazoló nyilatkozata, 1945. február 10. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 64. Gadácsy Margit igazoló nyilatkozata, 1945. április 13.; 124. Nagy Lászlóné igazoló nyilatkozata, 1945. május 19. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 223. Határozat Puskás Zsófia ügyében, 1946. május 13. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 204. Özvegy Józsa Károlyné igazoló nyilatkozata és az igazolási eljárásról felvett jegyzőkönyv, 1946. május 4. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 124. Jegyzőkönyv Nagy Lászlóné igazoló tárgyalásáról, 1945. július 26. 216
