Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
személyek között, aki tagja volt a Magyar Élet Pártjának, ennek ellenére semmilyen probléma nem adódott igazolásakor.106 Ugyanakkor Kazai Benjámin tiszaföldvári és Mihály Kálmán tiszasasi református tanítókat feddésben részesítették. Mindketten tagjai voltak a Magyar Élet Pártjának (MÉP). Kazai 1938. szeptember 1. óta a párt községi körzeti titkára volt,107 ezért büntetése kimondottan enyhének tűnik. Sokkal szigorúbb ítéletet hozott az igazoló testület Sikolya Albert ellen. Sikolya a tiszaföldvári belterületi és az iparostanonc-iskola igazgatója volt, és Erődi-Harrach Tihamér108 képviselősége idején a kormánypárt községi titkára, ám később lemondott tisztségéről, 1944. március 19-én pedig a pártból is kilépett. Politikai kötődését mégsem nézték jó szemmel, s úgy ítélték meg, hogy Sikolya lemondása ellenére részt vett a MÉP országromboló politikájában. A pártban vállalt szerepének negatív megítéléséhez az is hozzájárult, hogy a front elől Budapestre menekült, s hogy illetményéhez hozzájusson, esküt tett a Szálasi-kormányra. Mindezért az igazoló bizottság alkalmatlannak nyilvánította a vezetői tisztség betöltésére, és eltávolította az iskolák éléről.109 A Tiszazugból a nyugatra fekvő országrészekre menekülők a nyilas hatalomátvétel után csak abban az esetben kaphattak munkát, ha esküt tettek a Szálasi-kormányra. A megélhetés biztosítása érdekében többen hajlandók voltak erre, ami azonban nagymértékben rontotta háború utáni megítélésüket. Az új politikai rendszer a nyilas rezsim kiszolgálóit látta ezekben az emberekben, még akkor is, ha az eskü szimbolikus aktusán kívül semmilyen kötődésük nem volt a nyilas hatalomhoz. Az igazoló testület az eskütételt több esetben annak bizonyítékaként értékelte, hogy az illető „tevőlegesen részt vett a Szálassi (sic!) kormány munkájában”. Mindez túlzó általánosításnak tűnik olyan emberekről, akik nem tettek egyebet, mint hogy a nyilasok uralta országrészben 8 és 12 év közötti MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 56. Forgó Pál igazoló nyilatkozata, 1945. január 15.; 60. sz. Jegyzőkönyv a kunszentmártoni igazoló bizottság zárt üléséről, 1945. június 14.; Szelevény 1945. Sz. n. Makklár László igazoló nyilatkozata, 1945. március 15.; Kunszentmárton 1945. 26/1945. Jegyzőkönyv a kunszentmártoni igazoló bizottság tárgyalásáról, 1945. április 16. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 71. Jegyzőkönyv Kazai Benjámin igazoló bizottsági tárgyalásáról, 1945. június 14.; 88. sz. Határozat Mihály Kálmán ügyében, 1945. június 21. Meg kell jegyezni, hogy Kazai belépésekor még Magyar Egység Pártja volt a kormánypárt neve. Erődi-Harrach Tihamér budapesti ügyvéd parlamenti pályafutása 1922-ben kezdődött, amikor pótválasztáson került be a nemzetgyűlésbe a tiszaföldvári választókerületből. Mandátumát a következő két választáson is meghosszabbították, mindkétszer Tiszaföldváron indult, 1931-ben ellenjelölt nélkül választották újra. A kormánypártot ekkor még Nemzeti Egység Pártjának hívták. Magyar országgyűlési almanach. Ötszáz magyar élet 1931-1936. (Szerk.: Dr. Lengyel László - Dr. Vidor Gyula) Bp. 1931. 81-83. p. Online elérhetőség: http://mpgy.ogyk.hu /mpgy/alm/al931_36/81.htm (Megtekintés dátuma: 2017. 09. 18.) MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 68. Jegyzőkönyv Sikolya Albert igazoló tárgyalásáról, 1945. június 14. 217
