Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
Forrás: HUBAI L. 2001a, 79. és 2001b, 189. p. Független Magyar Demokrata Párt 1 552 9,78 262 109 5,25 Szociáldemokrata Párt 1 484 9,35 742 171 14,86 Magyar Függetlenségi Párt 546 3,44 670 751 13,43 Keresztény Női Tábor 472 2,97 69 363 1,39 Polgári Demokrata Párt 199 1,25 49 740 1,00 Magyar Radikális Párt 105 0,66 85 535 1,71 Demokrata Néppárt — — 824 259 16,50 Összesen 14 389 100 4 084 544 100 Az 1947. évi választójogi törvény politikai szempontok alapján szűkítette a választásra jogosultak számát.121 Jászberényben a visszaéléseknek és a polgári tulajdonelvet semmibe vevő földosztásnak köszönhetően a Kisgazdapárt nem veszített jelentősen támogatottságából (igaz, Jász-Nagykun-Szolnok megyében nem lehetett szavazni a Demokrata Néppárt listájára, amely országosan sok szavazatot elvett a Kisgazdapárttól), és a lemorzsolódó szavazóit sem az MKP, hanem az NPP szerezte meg. A jászberényi társadalom nemzeti és vallásos identitásával magyarázható, hogy a marxista történelem- és világszemléletből építkező kozmopolita és ateista eszmeiségű MKP a legkilátástalanabb szociális helyzetben sem volt képes megnyerni a helyi társadalom szélesebb rétegeit. A politikai tömbök szereplése Jászberényben Választások Baloldali-kommunista tömb Jobbközép-demokrata tömb Szavazat(db) Arány (%) Szavazat (db) Arány (%) 1945 4 947 28,97 12 059 70,61 1947 4 882 30,76 10 886 68,58 Az összesített adatokból világosan látszik, hogy a politikai erőtér - minden kommunista törekvés ellenére - gyakorlatilag semmit sem változott a negyvenes évek második felében. A jászberényi társadalom döntő hányada elutasította a szovjet típusú rendszerváltoztatást. 1947. XXII. te. http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/XXII47.htm , letöltés dátuma: 2016. május 10. 186
