Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
Merza István (PDP): „Ha van egy elismert kormányunk, akinek a főispán és alispán kinevezett személyei, akkor nem helyezkedhetünk olyan álláspontra, hogy egy felsőbb hatóság rendelkezését nem vesszük tudomásul. [...] ha a határozatokkal nem vagyunk megelégedve, akkor éljünk a fellebbezéssel. ”105 (Kiemelések tőlem - Cs. D.) Merza István (PDP) egy utolsó, reményvesztett próbálkozást tett, hogy jobb belátásra térítse a saját hatalmuktól megrészegült bizottsági társait, de hiába. A baloldali többség azt a határozatot fogadta el, hogy nem veszik tudomásul az alispán leiratát és fellebbeznek ellene. Az alispán május 3-án érkezett a városba egy békítő nemzeti bizottsági ülésre, ahol először dióhéjban összefoglalta a vármegye jogi kifogásait, majd morális jó tanácsokkal látta el a bizottság tagjait. Például, hogy ne fasisztázzanak le mindenkit úton-útfélen,106 s hogy a vezetéshez nem elég forradalmi lelkűiét, hanem szakértelem is kellene hozzá.107 Viszont mivel Pénzes Sándor már kérte a nyugdíjazását,108 és még nem volt megalakítva a képviselőtestület, az alispán a kész helyzetre nem talált jobb megoldást, mint hogy ismételjék meg a polgármesterválasztást. A kommunistáknak ez valóban a diadal napja volt: 10%-os társadalmi bázisukkal legyőzték a Kisgazdapártot és a vármegyét is. Az NB ezúttal már egyhangúan megválasztotta Tóth-György Istvánt polgármesternek.109 Jászberény is belecsúszott a szervezett kisebbség uralmába. A képviselőtestület összehívása 1945 elejétől kezdve az egyetlen rendszeresen ülésező hatósági szerv a nem reprezentatív alapon megalakított Nemzeti Bizottság volt. Jogkörén, mint még látni fogjuk, sokszor túlterjeszkedett, de a tagjai azzal is tisztában voltak, hogy sokáig nem tartható fenn az az állapot, hogy legitim önkormányzat nélkül működjön a város. Ezért Németh Ferenc (PDP) még 1945 februárjában javasolta a képviselőtestület összehívását. Farkas János (SZDP) az indítvány ellen foglalt állást, MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 62. 1945. 04. 21. „De viszont ne süssük rá kellő ténybeli alap nélkül senkire, hogy fasiszta. [...] Ehhez ténybeli alap kell! Ily kifejezés használata ma már ténybeli alap nélkül becsületsértő, büntetőtörvénykönyvbe ütköző.” MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 67. 1945. 05. 03. „Azt se gondolják, hogy baj az, ha hozzáértő ember áll azon a ponton.” MNL JNSZML XVII- 17. JNB jkv. 1945-1947. 67. 1945. 05. 03. Pénzest 1945-ben letartóztatták, majd az 1947-es tárgyalásán a szolnoki népbíróság felmentette. SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 181. p. MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 68. 1945. 05. 03. 182
