Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
mondván, a képviselőtestület nem volna más, mint egy kibővített Nemzeti Bizottság. Látható, hogy nem is gondolt a szabályos népképviseleti választás megtartására, mert akkor nyilvánvalóvá váltak volna a pártok közötti erőviszonyok és leképeződött volna a valós társadalmi akarat. Tóth Mihály (MKP) is ellenezte a képviselőtestület összehívását arra hivatkozva, hogy a városi tisztségviselők hivatalból is tagjai lettek volna a testületnek, így addig, amíg nem estek át az igazoló bizottsági eljáráson, megítélése szerint nem minősültek megbízható személynek. A kommunisták tehát meg kívánták őrizni kivételes hatósági szerepkörüket, amit a közjogilag nehezen meghatározható - így nehezen ellenőrizhető vagy felelősségre vonható - Nemzeti Bizottságon keresztül gyakoroltak. A szavazás igen érdekesen alakult, mert 11-en az összehívás mellett, 12-en az ellen foglaltak állást, vagyis két fő átszavazott a baloldalról, mert az ülésen nem jelent meg Merza István PDP-elnök (és Kiss Ernő SZDP-elnök sem).110 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 25. 1945. 02. 20. MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 25. 1945. 02. 20. MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 1945. 03. 02./4-5. MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 52. 1945. 04. 03. MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 52. 1945. 04. 03. A polgármester lemondatásának határozatba foglalása (1945. március 1.) után ezúttal már a kommunisták vetették fel a képviselőtestület összehívásának kérdését. Szabad választásokra senki sem gondolt, meglepő módon még a PDP-s és FKGP-s képviselők111 sem (utóbbiaknak pedig elemi érdekük lett volna, hogy nyilvánvalóvá váljon a társadalmi többségük). A kommunisták minden pártból ugyanannyi képviselő küldését javasolták, míg Merza István (PDP) a párttagság arányában alakította volna ki a képviselőtestületet. A baloldali többség - természetesen - a kommunista-javaslatot fogadta el,112 hiszen - a visszaemlékezésekből tudjuk, hogy - az FKGP-nek sokszorta nagyobb taglétszáma volt, mint az összes többi pártnak együttvéve. Sárközy Sándor (FKGP) és párttársai fellebbeztek a főispánnál és a Belügyminisztériumnál is. Az alispáni és a főispáni leiratot az április 3-i ülésen vitatták meg. A főispán szerint „az új képviselőtestületben a társadalmi rétegeknek arányos képviseletet kell nyerni. Felkéri a Nemzeti Bizottságot, hogy kérje be az egyes pártok taglistáját, és az új képviselőtestületet a nyilvántartott tagok számának arányában alakítsa újjá.”113 Jogilag értelmezhetetlen reakciók születtek a kommunisták részéről, mint például Vass János (MKP) indítványa, hogy „ne vegyék tudomásul a főispán intézkedését mint komolytalant.”114 Merza István (PDP) csak annyit mondott, hogy „a felsőbb hatóságok intézkedéseit nem lehet tudomásul nem venni. [...] ha a bizottság sérelmesnek vagy tévesnek tartja, forduljon a felsőbb hatósághoz döntésért, s addig tartsa függőben az elintézést. A maga részéről is a rendeletet úgy értelmezi, hogy 183
