Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
Kiss Ernő (SZDP) véleménye szerint „a főispán által elfoglalt álláspont nem felel meg a kormány mai felfogásának és a demokratikus szellemeknek [sic!] sem”. Megítélése szerint az NB azért jogosult „a demokratikus irányzatnak meg nem felelő”101 tisztségviselők elmozdítására, mert még nem volt képviselőtestület. Merza István rögzítette, hogy „nem érzi magát hivatottnak arra, hogy kritikát gyakoroljon felettes hatóságának intézkedése felett.”102 Itt csapott össze először nyilvánosan a jogászias és a jogon kívüli hatalomgyakorlást akaró érvelés. Az NB baloldali többsége határozatilag nem vette tudomásul a főispáni leiratot és döntését megküldte a Belügyminisztériumnak is. MNL JNSZML XVII-17. JNBjkv. 1945-1947. 1945. 03. 10./1 MNL JNSZML XVII-17. JNBjkv. 1945. 03. 10./1. MNL JNSZML XVII-17. JNBjkv. 1945-1947. 67. 1945. 05. 03. MNL JNSZML XVII-17. JNBjkv. 1945-1947. 62. 1945. 04. 21. A kommunisták nyomásgyakorlása sikerrel járt, a polgármester beadta a lemondását, amit az április 3-i NB-ülésen ismertetett az elnök. Tóth-György István április 4-én foglalta el a hivatalát. Az FKGP újból fellebbezett, mire az alispán a polgármester-választást megsemmisítette. Jogi indoklása szerint az előző polgármester lemondása nem volt törvény szerinti, ezért a helyette való választás sem volt az. A probléma az volt, hogy az NB már akkor betöltötte a polgármesteri állást Tóth-Györggyel, amikor Pénzes még nem mondott le. Utóbbi fellebbezett a lemondatása ellen, majd később - feltehetően ismételt nyomásgyakorlásra - bejelentette, hogy rendelkezésre bocsájtja a hivatalát. Ezt azonban nem tekintette törvényes lemondásnak a vármegye, és az egész eljárást megsemmisítette.103 A leiratra jogilag értelmezhetetlen sértegetések hangoztak el kommunisták részéről. Csík Péter (MKP): „ Reakciós papírronggyal nem érdemes foglalkozni. Indítványozom: Ne vegyük tudomásul. ” Kiss Ernő (SZDP): „Az alispánt leiratot nem vehetjük tudomásul, mert az teljesen a főispáni leiraton alapul. ” Nass János (MKP): „Ismerjük már ezt a komolytalan levelezést. Most ezt folytatja az alispán is. Ezeknek a komolytalan embereknek az eljárását nem vesszük tudomásul. ”104 (Kiemelések tőlem - Cs. D.) A reakciókból egyértelműen látszik, hogy a kommunisták nem is akartak együttműködni a vármegyei hatósággal vagy betartani a hatályos jogszabályokat. Érzékelték, hogy mozgásterük a szovjet jelenlét miatt jelentősen kitágult, és láthatóan úgy voltak vele, hogy elmennek a határig, a lehető legtöbbet kihozzák a jelenlegi helyzetből. Feltehetően értették a főispán és az alispán kifogásait, elvégre Kiss Ernő és Csík Péter doktori fokozattal is rendelkezett, esetükben nem lehet az alacsony kvalifikáltsággal magyarázni reakcióik bárdolatlanságát és szakmaiatlanságát. 181
