Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
A rendőrség átszervezésével a bizottság dr. Gerendássy János tiszti ügyészt bízta meg polgári állásának megtartása mellett,73 helyettesének pedig Keszthelyi Rezsőt jelölték.74 A kihágási ügyek felelőse dr. Molnár György lett.75 73 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 10. 1945. 01. 28. 74 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 13. 1945. 01. 31. 75 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 15. 1945. 02. 07. 76 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 16. 1945. 02. 07. 77 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 26. 1945. 02. 20. 78 „Ha a magyarság történelmét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a magyarság két rétege egymástól elhidegült. A vezető társadalmi réteg elhidegült a munkás rétegtől. A munkás réteg pedig elhidegült azért, mert az ott lévő magyarság széles rétege, bármennyire szeretett volna a kultúra fokán emelkedni, nem találta meg az odasegítő kezet, az odavezető utat. [...] Emiatt került a nemzet 1914-ben a német hódító karjába. Belementünk ebbe a háborúba, amit el kellett veszítenünk, mert az egész európai közvélemény ellene volt. El kellett veszítenünk, mert a munkásság el volt hidegülve. El kellett veszítenünk, mert nem volt számára hely.” MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 61. 1945. 04. 21. 79 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 61. 1945. 04. 21. 80 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 61. 1945. 04. 21. A kültelki polgárőrség megszervezését először Baráth Endre hozta szóba, de egyúttal javasolta, hogy ez ne fegyveres testület legyen.76 Gerendássy viszont éppen azt kérte, hogy a karhatalom létszámának növelése mellett a tanyákon szolgálatot teljesítőket is lássák el fegyverrel.77 1945. április 21-én érkezett a városba a megyei rendőrfőkapitány, hogy megszervezze Jászberényben is a Belügyminisztériumból központilag irányított rendőrséget. A főkapitány az NB ülésén tartott előadását történelemértelmezéssel kezdte, amelyben már csak úgy hemzsegtek a vulgármarxista toposzok.78 Világossá tette, hogy a rendőrség is a politikai leszámolás jegyében fogant. Nyíltan ki lett mondva, hogy ez a törvények és a rendőrség legfőbb feladata. „A vezetőkkel szemben nem lesz könyörületes, de a kisemberekkel szemben belátást fog gyakorolni. A megtévedt kisembereket kikapcsolja a nemzet életéből, internáló táborba fogja elhelyezni. Azokat azonban, akik zöld lepelt vonták ezek szeme elé, azokat könyörtelenül ki fogja irtani. ”79 (Kiemelések tőlem - Cs. D.) A rendőrség szervezeti felépítésének (50 gyalogos és 10 lovas rendőr) ismertetése még riasztóbb képet fest. „A városi rendőrséghez szükséges [egy] rendőrkapitány. Nem szükséges, hogy végzett ember legyen. Lesz politikai osztály, vezető][ének] politikailag igen művelt embernek kell lennie. [...] Az őrszemélyzethez fiatal parasztgyerekeket kell felvenni, és ezekből kell kinevelni az igazi rendőrt. ”80 174
