Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
A tartótisztek elvárt „politikai műveltsége” alatt azt kell érteni, hogy ismerniük kellett a Kommunista Párt mindenkori álláspontját a tisztogatás mértékét illetően. Rendőröknek olyan személyeket válogattak, mint a szélsőséges szervezetek általában: fiatal nélkülözőket, akik identitást és egzisztenciát kapva bevethetők voltak az állami presszió eszközeiként. A Polgári Rendőrséget feloszlatta, aminek átszervezésével annak vezetőjét, Gerendássyt bízta meg. A közigazgatás megtisztítása és megkettőzése - az ’árnyék-nómenklatúra’ Az őrségváltás több módon történt. Legfontosabb módszer az intézmények megszállása volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egyes hivatalok hatósági jogkörét nem vagy alig kérdőjelezték meg, viszont saját embereikkel töltötték fel azokat. Ahol a hivatali elmozdítás nem volt lehetséges vagy időszerű, oda politikai megfigyelőket küldtek, ami a közigazgatás megkettőzését jelentette. Ezt a hatalomtechnikai megoldást „árnyék-nómenklatúrának” neveztem el. Az első politikai megfigyelői státusz létrehozását Farkas János (SZDP) javasolta, aki Gerendássy János rendőrségi átszervező mellé akart saját pártjából egy politikai megfigyelőt küldeni Kiss Ernő (korábbi MKP-tag) személyében. Kezdetben heves vita bontakozott ki e kérdés fölött, ahol az FKGP és a PDP egységes álláspontot képviselt, a baloldal viszont megosztott volt, ezért első körben nem is sikerült megegyezésre jutni.81 Jól mutatja a baloldali többség parlamentarizmushoz való hozzáállását, hogy amikor megvolt a többségük valamilyen javaslat elfogadásához, akkor az MKP-s elnök egyből szavazást rendelt el, viszont amikor ez kérdéses volt, egy következő ülésre halasztották a döntést. Azon - hosszas polémia után - Tóth-György Istvánt választották meg politikai megfigyelőnek.82 81 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 12. 1945. 01. 29. 82 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 14. 1945. 01. 31. 83 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 17. 1945. 02. 07. 84 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 27. 1945. 02. 20. A következő NB-kinevezett Kiss Ernő volt, akit a közmunka megszervezéséért felelős fehérszalagos polgárőrség élére delegált a bizottság.83 Ez tekinthető Kiss kárpótlásának is a rendőrségi fiaskó után, de az mindenképpen látszik, hogy Kiss fontos volt a kommunistáknak és megbízhatónak tartották. A közellátási tisztviselők fölé és a polgármester mellé is akartak rendelni egy személyt, viszont az igazoló bizottsági eljárások megindulása miatt ezt levették a napirendről.84 Az NB - kommunista javaslatra - folyamatosan terjesztette ki a jogkörét azzal, hogy kompetenciákat csoportosított át a Polgármesteri Hivataltól. A hatásköri túlterpeszkedés első lépése az ellenjegyzési jog bevezetése volt, aminek értelmében 175
