Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
Menyhért a dualizmus második felében és Kele István a két világháború között. Mindketten a mindenkori győztes képviselőt és holdudvarát támogatták. A fentebb közölt statisztikai adatokból kitűnik, hogy Jászberény egy lassan polgárosodó, dominánsan római katolikus agrártársadalommal rendelkezett, ahol több évtizedes kontinuitás mutatható ki a main-stream politikai aktorok és koncepciók tekintetében. A társadalom széles rétege rendelkezett földmagántulajdonnal, igen alacsony a ’nincstelenek’ aránya, akiket mezőgazdasági munkásként a kis- és középbirtok képes volt felszívni. Az ellenzéki véleményeket nem a szélsőségek, hanem a jobbközép pozíciót elfoglaló FKGP csatornázta be. A két világháború között nem volt sem illegális kommunista szervezkedés (néhány fő alkalmankénti röplapterjesztését leszámítva), sem nyilas mozgalom, és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (a továbbiakban: MSZDP) sem rendelkezett jelentős társadalmi támogatottsággal.34 (Az első világháború előtt éledező szociáldemokrata mozgalom renoméját nagyban rontotta, hogy a párt titkára és hivatalos lapjának, a Jászberénynek szerkesztője, Lázár Henrik a városban is véráldozattal35 járó Tanácsköztársaság helyi vezéralakja volt.) A kormánypárti helyi elit támogatottságát a Jó kormányzás” is biztosította, hiszen Friedvalszky Ferenc polgármester számos eredményt tudott felmutatni 22 éves hivatalviselése alatt (infrastrukturális fejlesztések, a Tanítóképző megalapítása és campusának felépülése stb.).36 1944 - színre lépnek a kommunisták Már 1944 szeptember elejétől érkeztek a hírek a szovjet csapatok előrenyomulásáról, amelyeket főként az előlük menekülők hoztak. Ami a társadalom többségét riadalommal töltötte el, az a hithű kommunisták számára a reményteli és várva várt lehetőség volt. Tudni kell ehhez, hogy a háború első éveiben a rendszerellenzéki baloldaliakat (tizenkilences kommunisták, szociáldemokraták, szakszervezeti tagok) munkatáborokba vitték, s a hazatértük után is rendőri felügyelet alatt tartották őket.37 Tehát bennük nemcsak a tizenkilences idők - véleményem szerint még számukra is ellentmondásos38 - emléke és a kommunizmus NAGY J. - TÓTH J. 1970. 15. p. 1919. július 13-án a Vörös Őrség katonái a fegyvertelen tömegbe lőttek. Az eseménynek 11 halálos áldozata és 27 sebesültje volt. SEBŐK Balázs: Az 1918-19. évi forradalmak. In: Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig. Szerk. Pethő László. Jászsági Évkönyv Alapítvány, Jászberény, 2015. 308-309. p. Bővebben lásd FRIVALDSZKY Ferenc: Friedvalszky polgármester működésének első szakasza. In: Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig. Szerk. Pethő László. Jászsági Évkönyv Alapítvány, Jászberény, 2015. 318-336. p. NAGY J. - TÓTH J. 1970. 25. p. Tóth Mihály is megemlítette visszaemlékezésében a vérengzést, ahol a román támadás miatt „felzaklatott és félrevezetett tömeg újból verekedést kezdeményezett, megtámadta a 164
