Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
valamint a jászberényi földosztással kapcsolatban jelentek meg tanulmányai,7 illetve Cseh Géza a szovjet megszállással és 1956-tal kapcsolatos kutatásai. A kutatás előfeltevéseinek gyökereként az egyik kommunista visszaemlékező, Tóth Mihály egy-egy elejtett megjegyzése, valamint Nagy-Tóth az egyikre adott reflexiója szolgált. Tóth megemlítette, hogy 1945 őszén a Magyar Kommunista Párt (a továbbiakban: MKP) taglétszáma már elérte az 1500 főt.8 Nagy-Tóth erre vonatkozóan elmésen jegyezte meg, hogy ennek fényében még siralmasabbak az MKP 1945-ös eredményei, hiszen mindössze 1441 szavazatot kapott.9 Ismert a fiktív tagság országos jelensége, de már a kortársaknak is szembeötlő volt az MKP jászberényi alulreprezentáltsága. A másik gondolatébresztő megjegyzés szerint 1944-ben - a tizenkilences idők mintájára - egy egységes kommunista pártot akartak alapítani, és csak felsőbb utasításra alapítottak két pártot, az MKP-t és a Szociáldemokrata Pártot (a továbbiakban: SZDP).10 Már akkor megfogalmazódott bennem a jól szervezett kisebbség koncepciója. Adott volt egy tizenkilences nosztalgiájú szűk kör, akik mindössze a társadalom 10%-át tudták maguk mögött, de az összes baloldali érzelmű szavazó sem érte el a 30%-ot (1945- ös választási adatok), akik azonban mégis hatalomra jutottak, mert hatalomra kellett jutniuk. Az érdekelt tehát, hogy milyen módszerekkel és milyen súrlódások árán ragadja meg a hatalmat egy kisebbség. Bizonyítékot szerettem volna arra nézve, hogy jászberényi szinten beszélhetünk-e demokratikus önszerveződésről, koalíciós időszakról, amit csak 1948, a fordulat éve rekesztett be, vagy már a szovjet bevonulással egy presztalinizációs fázis indult el a politikai életben, amiben ezek a homályos jogkörű intézmények (Nemzeti Bizottság, Igazoló Bizottság, Földigénylő Bizottság) csak demokratikus díszletek, illetve az őrségváltás eszközei voltak. A magyar történetírói hagyomány többféleképpen interpretálta az 1945 és 1948 közötti eseményeket. A marxista-leninista ideológia által megrajzolt kép szerint a magyar társadalom többségét kitevő „dolgozó magyar nép” évszázadokon át lefojtott önszerveződési és érdekvédelmi igénye kapott itt szabad folyást, és az 1944-1945-ben megalakult pártok a „demokrácia”, a „népképviselet” szellemében CSÖNGE Attila: „Nehogy a reakció idejében észrevegye. ” Az 1947-es választási csalássorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. In: Zounuk 25. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk. Fülöp Tamás. JNSZML, Szolnok, 2010, 431-472. p.; CSÖNGE Attila: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez. In: Zounuk 26. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Fülöp Tamás. JNSZML, Szolnok, 2011. 407-438. p.; CSÖNGE Attila: Földosztás Jászberényben (1945-1948). In: Vízöntő. Ünnepi kötet a Jászságról Bathó Edit tiszteletére. Szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2016. 207-214. p. Tóth interjú 1956. 5. p. NAGY J. - TÓTH J. 1970, 83. Tóth interjú 1956. 4. p. 159
