Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
felhasználtam, valamint az események kontextusának megértéséhez és árnyalt interpretálásához az érintettek visszaemlékezéseit is bevontam a történészi konstrukcióba. Jelenleg három ágens visszaemlékezése érhető el: Tóth Mihályé3 teljes terjedelmében, ami egy interjúfelvétel gépelt változata; Tóth-György Istváné szemelvényekben, ezeket közli a Nagy József és Tóth János által írt Jászberénymonográfia;4 valamint Völgyi Istváné5 a Jászsági Szabad Nép hasábjain, ezt is idézi Nagy-Tóth. Mindhárom ágens a Magyar Kommunista Párt tagja és funkcionáriusa volt. A téma helytörténeti feldolgozása éppen csak elkezdődött. A két világháború közötti településtörténetről tudomásom szerint nem is jelent meg önálló mű, hacsak Erdész Sándor A redemptionális per utóhullámai c. munkáját nem tekintjük annak, ami a mozgalom 1930-as évekbeli újraéledésével is foglalkozik. Az 1945 utáni várostörténet-írás erőteljesen ideológiai meghatározottságú volt az első évtizedekben. Az első nagyobb ívű munka szintén Erdész Sándortól való.6 A kéziratban maradt dolgozat viszont számtalan tárgyi tévedést tartalmaz, ami a nem teljes körű forráshasználat eredménye (pl. az alapító NB-tagok nevének hibás megadása azáltal, hogy egy, egy évvel későbbi taglistát vett alapul). A Jász Múzeum akkori igazgatói, Erdész Sándor és Tóth János számos gyűjtést végeztek (interjúk, képek stb.), s néhány - a Jász Múzeum Adattárában őrzött - elemzést, összefoglalót is írtak. A helytörténet következő - ezúttal már tudományos helyi értékkel is bíró - állomása Nagy József és Tóth János Jászberény város története a felszabadulástól napjainkig c. 1970-ben kiadott monográfiája. Ez - bár szintén megfelelt a kommunista indoktrinációnak - széles körű és alapos levéltári kutatáson, sajtófigyelésen és az érintettek megszólaltatásán alapuló munka volt, korrekt hivatkozási szisztémával és bőséges adatközléssel. Alapműnek számít a vonatkozó időszakról a jászberényi helytörténeti diskurzusban. A monográfia nagy hiányossága ugyanakkor, hogy ideológiai konformizmusa miatt a narrációja éppen a hatalomváltás gyakorlata iránt érzéketlen, pedig egy kisebbség hatalomra jutásának technikája egyetemes relevanciával bíró téma. A legújabb kutatások közül Csönge Attila munkássága említendő meg, akinek az 1945. és 1947. évi választásokkal, Jász Múzeum Adattára (a továbbiakban: JMA) 48-68. Munkásmozgalmi hagyományok Jászberényben 1. A Kommunista Párt harcai a Tanácsköztársaság idején és a felszabadulás után (Tóth interjú 1956). Elmondta: Tóth Mihály mozi-üzemvezető. Magnetofongyűjtés. Gyűjtötte: Erdész Sándor. Jászberény, 1956. február hó. NAGY József - TÓTH János: Jászberény város története a felszabadulástól napjainkig. Jászberény Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Jászberény, 1970. VÖLGYI István visszaemlékezése. Jászsági Szabad Nép 1945. 06. 22. JMA 208-79. ERDÉSZ Sándor: Jászberény város története 1945-től az 1956. évi ellenforradalomig [kézirat]. Jászberény, 1956. 158
