Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
CSEH DÁNIEL DEMOKRATIKUS ÖNSZERVEZŐDÉS VAGY PRESZTALINIZÁCIÓ? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -Intenció és értelmezési keretek Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam Jászberény 1944 és 1949 közötti történetét a „komplex rendszerváltás” értelmezési kerete felől. Komplex rendszerváltás alatt azt értem, hogy a politika, a társadalom, a gazdaság és a kultúra valamennyi alrendszerében megfigyelhető egy cezúra és változtatási szándék. Az időhatároknak településtörténeti relevanciájuk van, hiszen az új hatalom a szovjet bevonulással (1944. november 15.) nyert kibontakozási lehetőséget, s a jászberényi átmenet a helyi autonómiák utolsó maradványának, a Redemptus Közbirtokosságnak a felszámolásáig (1949) tartott, ekkorra fejeződött be a régi közjogi intézmények lebontása. Jelen dolgozat célkitűzése a makrotörténetileg jól feldolgozott hatalom- és elitváltás mikroszintű narratívájának felépítése, amely az „őrségváltás”1 egy kis közösségen belüli megvalósulásának állomásaira, módszereire reflektál. Kutatásomban elsősorban levéltári forrásokra támaszkodtam, amelyek közül releváns információkat találtam a Nemzeti Bizottság (a továbbiakban: NB) üléseinek a jegyzőkönyveiben, de az őrségváltás és a tisztogatás módszereiről a földigénylő bizottsági és népügyészségi iratok is illusztris példákkal szolgáltak. A primer forrásokon kívül egykorú sajtótermékek2 (megyei és helyi lapok) anyagát is Az őrségváltás kifejezést használom minden olyan politikai törekvésre, amely a társadalom alrendszereiből ki akar szorítani egy meghatározott csoportot, s helyüket más csoportokból érkezőkkel kívánja betölteni. Egyaránt őrségváltás tehát az ún. „zsidószármazásúak” kiszorítása a kultúrából, a gazdaságból „nem zsidószármazásúakkal”, valamint az ún. „kulákszármazásúak” kiszorítása a városirányításból „munkásszármazásúakkal”. A két világháború közötti időszak csaknem teljes lapszámban megmaradt orgánuma az 1919- ben induló Jász Hírlap volt. Kezdetben a Jászberényi Keresztény Kisgazda- és Földmunkás Párt lapja alcímet viselte, 1923 szeptemberében lekerült a címlapjáról ez az osztályozás, 1924 februárjától pedig a Politikai hetilap megnevezés. Az utolsó megmaradt szám 1944 szeptemberében jelent meg. Megszűnéséig a kormánypártot támogatta, szerkesztője pedig mindvégig Fazekas Ágoston volt.; 1945 után két helyi lap gyakorolt jelentősebb befolyást, illetve szolgál illusztris példákkal a helyi közéletről. A kommunisták által alapított Jászsági Szabad Nép, valamint a kisgazda Jászkürt (ilyen névvel másik két újság is megjelent a dualizmus időszakában). 157
