Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Adalékok a dévaványai Halasy család történetéhez. Horthy Miklós kormányzó anyai ági leszármazása
családfájának erre a hiányosságára, mint a politikai ellenfelei38 és nem zsarolták-e éppen 1936 óta ezzel. (Jelenleg nem tudom, hogy Horthy nagyanyjáról, vagy anyjáról volt-e szó.) Egyébként Horthy megnyugodhatott, mivel idegen államok vezetőinek esetében, amennyiben megjátszák a hű szövetségest - lásd Ante Pavelicset - elnézőek vagyunk. ”39 Ruszkay bizonyára a magyarországi szélsőjobboldaliakra gondolt, mint Horthy politikai ellenfeleire. Ezek szerint ők már hamarabb foglakoztak a kormányzó családfájának hiányosságaival, mint a németek. BROUCEK, Peter: Ein General im Zwielicht. Ein General im Zwielicht. Die Erinnerungen Edmund Glaises von Horstenau. Band 3 : Deutscher Bevollmächtigter General in Kroatien und Zeuge des Untergangs des "Tausendjährigen Reiches.” Wien, 1988. 520-521. p. Ruszkay tábornok feltételezése, mely szerint Horthy Miklós államfői magatartásában 1936-ban bekövetkezett változást egy esetlegesen akkor kiderült családi titok okozta, aligha állja meg a helyét. A kormányzó ekkor még igyekezett megakadályozni a túlságos közeledést a náci Németországhoz. Ezért korlátozhatta a személyes érintkezését a hadsereg németbarát és szélsőjobboldali vezetőivel. Nem véletlen azonban, hogy a Horthy Miklós származása körüli bizonytalanság éppen 1939 elején és 1943-1944 fordulóján váltott ki érdeklődést a németországi vezető körökben. Horthy Miklós és legbizalmasabb hívei a 30-as évek végén még nem kötelezték el magukat túlságosan Németország mellett. Horthy Imrédy Béla miniszterelnököt dédszülei zsidó származásának ürügyén kényszerítette lemondásra. Öt évvel később a németek és talán az ő megbízásukból a Ruszkay tábornokhoz hasonló magyar szélsőjobboldaliak is, a szövetségeseknél tett békepuhatolózások miatt kutathattak terhelő adatok után a kormányzó múltjában. Kompromittáló dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ellehetetleníthették volna a politikai helyzetét. Horstenau megjegyzése, mely szerint Horthy megnyugodhatott, mivel Ante Pavelichez hasonlóan elnézőek voltak vele a németek, egyértelművé teszi, hogy Horstenau a kormányzó feltételezett zsidó gyökereire célzott naplójában. Ugyanis Pavelic felesége anyai részről zsidó származású volt, ami felett a német politikai vezetés nagyvonalúan eltekintett. Ugyancsak erre utal, hogy Horstenau nem emlékezett már, hogy a Ruszkay Jenővel előző nap folytatott beszélgetésen Horthy nagyanyjáról, vagy anyjáról volt-e szó. Amennyiben Gärber Erzsébet zsidó családban született, a zsidó törvények szerint a kormányzó zsidó vonatkozású személynek számított volna. Nem beszélve arról a lehetőségről, ha Gärber Erzsébet ki sem keresztelkedett és a budaújlaki templomban a keresztlevél bemutatása nélkül adta össze a lelkész Halasy Józseffel, akkor az 1835-ben kötött házasság érvénytelennek minősül és az utódokat jogi értelemben nem tekintették volna a Halasyak törvényes leszármazottainak. Ám erre nincs semmi bizonyíték, és arra sem, hogy a németek Horthy Miklóst ilyesmivel valaha is zsarolták volna. Horstenau feljegyzései konkrét adatok nélkül, nem elégségesek a kormányzó 150
