Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
majd erre alapozva a közgyűlés is támogatta,423 így Szent Mihály napjától, azaz szeptember 29-től egy évi időtartamra ingyenesen meg is kapták az épületet. MNL JNSZML V.71.a. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 8Lkgy./1887. MNL JNSZML V.71.a. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 131 .kgy./l 888. Jászberény és vidéke 1890. június 8. Jászberény és vidéke 1891. május 3. Jászberény és vidéke 1893. május 4. és 1893. május 11. MNL JNSZML V.71.a. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 52. kgy./1891. A Jászberényi Nőegylet 1888 őszén adta vissza az épületet a város tulajdonába, így a város számára újfent felmerült a kérdés, hogy a továbbiakban mihez kezdjen vele. Mivel a Kunház méretei és adottságai folytán továbbra is több célra, de leginkább hivatali hasznosításra tűnt alkalmasnak, ezért a decemberi közgyűlésen Elefánthy Sándor polgármester indítványozta,424 hogy a város a Kunházat az állami posta és távírda számára, melynek érvényben levő bérleti szerződése 1889 nyarán mindenképpen lejár, adja haszonbérbe. A közgyűlés a polgármester előterjesztését támogatta és felhatalmazta a beterjesztőt, hogy az ügyben a királyi posta- és távírda igazgatósággal kezdje meg a tárgyalásokat. Mivel a megmaradt közigazgatási iratokban a továbbiakkal kapcsolatban nem maradt meg forrás, így nem tudhatjuk, hogy végül történt-e hivatalos egyeztetés a postával az ügyben. Az azonban biztos, hogy a főszolgabírói hivatal kapott a lehetőségen és a megoldatlan szálláshely-problémáját azzal kívánta orvosolni, hogy a várostól a Kunház átadását kérvényezte. A város a kérést teljesítette, így a költözködés már június 7-én reggel megkezdődött.425 A Jászberény és vidéke hasábjain megjelent közlés ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a Kunház ekkor már elég viseltes állapotban volt és igencsak rászorulhatott a felújításra. Bármennyire volt is problémás a főszolgabíróság elhelyezésének kérdése, végül a hivatal se bizonyult hosszú lakónak, mivel 1891 tavaszán tovább költöztek, és május 1-től már a városi kerület egy másik épületében működtek.426 Hogy a hivatal lakásügye még évekkel később is megoldatlan maradt, jól jelzi a Jászberény és vidéke egy 1893 tavaszán megjelent cikke,427 mely arról tudósít, hogy a főszolgabíró kénytelen volt a saját fizetéséből pótolni a hivatal számára bérelt lakás díját. A főszolgabíróság távozása után Gödi Károly kereste meg ajánlatával a herényi közgyűlést.428 A királyi közjegyző indítványában kifejtette, hogy ha a város hajlandó elvégezni a beadványhoz csatolt vázrajz alapján jelzett, mintegy 3709 forint 16 korona költséggel járó átalakításokat, úgy hajlandó az épületet haszonbérbe venni. A pénzügyi és gazdasági szakosztály támogatta a beadványt, a képviselőtestület pedig úgy látta, hogy mivel a „[...]Kunház jelenlegi állapotában semmi hasznot nem hajt, sőt az idő viszontagságai következtében folyton romlásnak van kitéve, és ezáltal a 423 424 425 426 427 428 119
