Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
még más épület nem állt. A kétútközi Graefl-birodalom felépüléséhez az utat az 1891- ben átadott Füzesabony-Debrecen vasútvonal nyitotta meg, melyhez 200 méter hosszú rakodóállomást építettek Kétútközben. A vasútfejlesztéshez tízezer forinttal járult hozzá Graefl Károly. A vaspálya a korai időkben elsődlegesen az itt termelt termények piacra juttatását segítette, ám később hozzájárult ahhoz, hogy Kétútköz lakott területté fejlődjön. A vasút megépítése után jól nyomon követhető a Graeflek tudatos magatartása, mellyel Kétútközt lakott területté fejlesztették. Graefl Jenő 1894-ben elemi népiskolát építtetett itt az uradalomban dolgozó cselédek gyermekinek, mellé tanítói lakot is kialakíttatott. A családfő 1896-ban bekövetkezett halála után Andor 1905-ben postaalapítási engedélyt kért a vasútállomásra. A kérelmet 1905. július 25- én elutasították, mivel sem a poroszlói, sem az egerfarmosi lakosok nem tartoztak Kétútközhöz.90 A birtokon tehát ekkor még csak az uradalom cselédjei és munkásai éltek. 90 HML IV-404/a/94/9287/1905. 91 HML IV-404/a/164/10473/1918. 92 Boletta-rendszer: A bolettát vagy gabonajegyet a magyar kormány 1930-ban vezette be a nagy gazdasági világválság miatt súlyos helyzetbe került gabonatermelők helyzetének segítésére. A boletta adófizetésre felhasználható szelvény volt, esetleges maradékát készpénzre lehetett váltani. 1934-ben törölték el. 93 Az összeírás pontosan nem tünteti fel, hogy apáról vagy fiúról van-e szó. A kastély felépítése után megindult Kétútköz fejlődése. 1913-ban Poroszló legnépesebb lakott külterülete volt 176 fővel. Az első világháború gazdasági viszonyai természetesen megtorpanást hoztak Kétútköz fejlődésében. Valószínű, hogy a világégés utolsó esztendejében Graefl Andor is új gazdasági lehetőségeket keresett, ezért 1918 májusában kérelmet adott be, hogy a Laskó vizét felduzzaszthassa, az így keletkezett tavat pedig rétöntözésre és halászatra hasznosítsa. Az engedélyt csak ideglegesen, október 1-ig kapta meg.91 Graefl Andor halála után jelentősebb fejlesztés már nem történt Kétútközben, a lakosságszám is stagnált, 1925-ben a kétútközi gazdaságban még mindig 179 lakos élt tíz cselédházban. A világgazdasági válság évei és a boletta-rendszer92 újabb jövedelem kiesést okozott, melyet az itt élők bérvadászatokból igyekeztek pótolni. Az 1935. évre az egykori uradalom már teljesen felaprózódott: ifj. Graefl Andor kezén 917 kát. hold, Graefl Ilonáén 166 kát. hold, Fáy Lászlóné Graefl Valériáén 230 kát. hold föld volt, de 119 kát. holddal birtokosként jegyezték Básthy Miklóst is, a korán elhalt Graefl Rózsa fiát vagy férjét,93 illetve 157 holddal Beélik Viktort, a szintén ekkorra már elhalt Graefl Gabriella/Ella özvegyét. IQ. Graefl Andor halála után 1940-ben jelentős földeladások történtek. Ezeket a területeket már a poroszlói földestársaságok tagjai, azaz a kis- és középparaszti réteg vásárolta fel. Újabb jelentős változás már csak az 1945-ös földosztás után következett 70
