Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
Az újjáépítés fedezetére beszedett összeg egyébiránt hivatalosan nem adó, hanem kényszerkölcsön volt, amit az állam négy év múlva tervezett visszafizetni 4%os kamattal. A lakás-helyreállítási kölcsönt igénylők a kölcsön után 13 és fél százalékos kamatot fizettek, de a helyreállított épületre 20-30 évre adómentességet kaptak. A törlesztő részlet nagysága rendesen nem haladhatta meg egy havi lakbér összegét.131 Szolnokmegyei Népszava, 1947. november 20. A bombakárosultak ügye Tiszavidék, 1947. július 3. Újabb könnyítés a vidéki épületek helyreállításához nyújtandó tatarozási kölcsönöknél MNL JNSZML IV. 422. Főispáni ir. 384/1947 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 9667/1947 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 10024/947 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 12344/1947 és 11353/1947 A háborús kárt szenvedett háztulajdonosok részére indított kölcsönakció eredménytelenségét 1947. április 30-i és május 31-i jelentéseiben maga a polgármester is elismerte. A kormányzat lakóház-helyreállítási kölcsönakciója a magánépítkezések terén csak 1948-ban tudott érdemi eredményt felmutatni, miután több könnyítést léptettek életbe az erre vonatkozó rendeletekben.132 A város tulajdonában lévő középületek helyreállítása már nagyobb lendülettel folyt. Különösen a városháza szorult renoválásra, melynek tetőszerkezete teljesen elkorhadt, az egyik szoba mennyezete 1947. júniusban le is szakadt és az egész tetőzet beszakadása fenyegetett.133 Ezért döntés született a tető javításáról továbbá elhatározták a kapubejárat átalakítását is, mivel: „Az eredeti tervek szerint a Városháza épülete a Kossuth tér felől három kapubejárattal készült, ezek közül azonban kettőt időközben irodai helyiségeknek alakítottak át. Megmaradt egy kapubejárat olyan szűk, hogy a mindinkább fokozódó, de főként hetipiaci napokon a tömeges félforgalmat szinte csak sorbaállással tudja lebonyolítani. A város közönségének érdekében szükségessé vált, hogy a befalazott 2 drb. kapubejárat ismét eredeti rendeltetésének megfelelően vissza legyen állítva. ”134 A közgyűlés ezúttal a város és nem a munkásemberek érdekeit szem előtt tartva az átalakítási munkák azonnali vállalatba adása mellett döntött, „hogy az új kollektív bérek által előálló béremelkedésekből származó anyagi veszteségeket a város elkerülje. ”135 Az új piactéren létesítendő csarnok építkezési munkálatainak, avagy a gyalogjárókhoz szükséges betonjárdalapok elkészítésének vállalatba adását ugyanilyen megfontolásból látták el azonnali végrehajthatósági záradékkal.136 A piac átkerült új helyére, ezzel azonban nem volt mindenki elégedett. 1947. június 23-án például a Kereskedő Társulat, a Szövetkezetek, a piaci árusok és a fogyasztók népes küldöttsége fogalmazta meg sérelmeit. A kereskedők a forgalom visszaesésétől, ezáltal a kiskereskedők létalapjának megrendülésétől tartottak, de 344
