Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
elpanaszolták azt is, hogy az új piac egészségtelen, mert hatalmas por van, ami ellepi az árukat, élelmiszereket.137 137 Szolnokmegyei Népszava, 1947. június 26. Általános a panasz a piac elhelyezése körül 138 Szolnokmegyei Népszava, 1947. július 3. Miről tárgyalt a városi közgyűlés? 139 MNL JNSZML IV. 422. Főispáni ir. 616/1947 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Hivatalos Lapja. 1947. június 15. 90. p. 140 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 3961/1947 141 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 16084/1947 142 Szolnokmegyei Népszava, 1947. október 16. Teljes üzemben a „Tisza” gyógyfürdője; MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 1984/1947 A A problémák kezelésére és az új piactér fejlesztésére ezért igen jelentős összeget költött el a város. A szálló por leküzdésére a piacteret állandóan locsoltatták és gondoskodtak két kút felállításáról, hogy a közegészségügyi követelményeknek megfelelhessenek.138 Végül az árucsarnokok felépítésével kapcsolatos sokrétű munkálatok (föld, kőműves, vasbeton és szigetelő munkák, lakatos, asztalos, ács, tetőfedő, bádogos, villanyszerelő munkálatok stb.) elvégzésére 1947 nyarán nyilvános versenytárgyalást hirdettek.139 Emellett az új piactér melletti Horánszky utcát 200 méter hosszan kiszélesítették, csatornázták, új burkolattal látták el és fásították is. A város egyik legjelentősebb üzeme a Tisza Szálló is folyamatos helyreállítások és fejlesztések színtere volt. A szálló működése ugyanakkor messze nem volt zökkenőmentes. Gázmotorja a több mint húsz éves használattól teljesen elhasználódott, több üzemzavart okozott, ami komoly áramtermelési kiesést eredményezett, helyreállításáról gondoskodni kellett. Egy új gázmotor beszerzését 1949-re irányozták elő oly módon, hogy a régi, leromlott hatásfokú párját tartalékként megőrizzék. Az épületgépészeti eszközök mellett egyszerű berendezési tárgyakból is hiány volt. Egy 1947-es beszámoló szerint például: „a fürdőben köpőcsésze hiányában a közönség a padlóra kénytelen köpni, ami nemcsak undorító, hanem egészségtelen is. ”140 Gondok voltak a szálló éttermének bérletével is, melyet 1947. január 1. napjától kezdődően 10 évre Pál Józsefnek ítéltek. A bérlő azonban többszöri felszólításra sem rendezte a fűtésért fizetendő díjat és a könyvelését sem volt hajlandó az előírásoknak megfelelően vezetni, így a városi számvevőség sem tudta forgalmát ellenőrizni. Az étterem bútorzatának és berendezésének pótlásához is elsőrendű érdek fűződött, de a bérlő ezt is szerződésellenesen, a város megkerülésével bonyolította le és nem adta át a város tulajdonába, ráadásul „megállapíthatóan silány kivitele miatt azokat a város át nem is vehette volna. ”141 így a sorozatos kötelezettségszegés miatt a bérlővel a szerződést szeptember 24-én felbontották. A gyógyfürdő 1947 októberében kezdhette meg újból teljes üzemét, ami Szolnok közegészségügye szempontjából is fontos előrelépés volt. A város dolgozói közül ugyanis keveseknek állt módjában saját fürdőszoba használata, s ezért többen is rendszeresen ezen intézményt keresték fel.142 A szálló vendégforgalma 1948-ra 345
