Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
személy befogadására alkalmas, „ használt, de egész jókarban lévő tartós ”122 járművet hamarosan továbbiak követték, februárban egy második123 , 1948 második felében két újabb autóbuszt vásároltak, a régi kereskedelmi iskola helyén lévő épületeket pedig átalakították garázsokká az autóbuszüzem és egyéb városi gépkocsik részére.124 előzményeihez lásd még: Szolnokmegyei Népszava, 1947. december 25. Januártól kezdve; Szolnokmegyei Népszava, 1948. január 22. Indul a szolnoki autóbusz „Autóbusz beszerzési lehetőségek oly kismértékűek, gépkocsi behozatal híján, hogy országos érdeklődésünk során, üzemképes állapotban lévő és a célnak megfelelő gépkocsit csak a most megvettet találtuk és mivel a képviselőtestület szakértő tagjainak megállapítása szerint a gépkocsi megvétele a városra nézve igen kedvező, tartotta szükségesnek, a képviselőtestület a gépkocsi szabadkézből való megvásárlását, továbbá a gépkocsi megvételével lehetővé válik régóta vajúdó városi forgalom megoldása. ” MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 497/1948 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 1948. február 25. MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok. Magát az autóbuszüzemet a városi üzemek kezelésébe adták. November végéig 86596 utast szállítottak. A fejlődés lassú ütemét mutatja, hogy 1955-ben is még csak 10 autóbusz szolgálta a városi közlekedést Szolnokon. MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 1984/1947 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 2870/1947 MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok. A kor színvonalának megfelelően leginkább öntöttvas és eternit csöveket használtak. A csatornahálózat kijavítása és tisztítása szintén több éven át elhúzódó folyamat volt, mivel „ a háborús károk mellett jelentkeznek már a hosszú használat folytán a természetes elhasználódás jelei is. ”125 A helyreállító munkákat itt is hátráltatta a pótlási és javítási anyagok hiánya. Eközben nemcsak azáltal érte károsodás a város közönségét, hogy vízzel megfelelő módon nem volt ellátva, de a hiányos vízcsőhálózat nagymérvű anyagi veszteségeket okoz a termelt víz elfolyásával is. Ezeknek a káros tényezőknek a megszüntetése a legsürgősebb intézkedést igényelte volna. A város ezért mindenekelőtt a háború alatt majdnem teljes mértékben megsemmisült, karbantartáshoz szükséges anyagok és berendezési tárgyak beszerzését eszközölte.126 Ezt követően a főcsatorna két szakadása és egyéb bombasérülései mellett kijavíttatták a Tiszai nagy parkban lévő övcsatorna azon szakaszát, mely lehetővé tette a tervezett Damjanich népfürdő vizének elvezetését is.127 A vízmű központi telepét eközben modernizálták, három új gyorsszűrő berendezést létesítetve. A korábbi szűrőmedencéknél lényegesen nagyobb teljesítményt nyújtó berendezések végre megszüntették a város legsúlyosabb vízellátási problémáit. Ezután már csak a Hungária Villamossági Rt. áramszolgáltatásában előforduló üzemzavarok okoztak olykor fennakadást a város vízszolgáltatásában, amit egy saját áramfejlesztő berendezés beszerzésével kívántak a későbbiekben orvosolni a vízműnél. 342
