Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. III. rész
Üchtritz nem ismerte ugyan az utat, de Isten nevében elindult a faluhoz. A településen tökéletes sötétség uralkodott, az ajtók és ablakok bezárva, sehol egy teremtett lélek. A huszárok bekopogtattak az első házba, senki sem nyitott ajtót. Erre a fél század huszár elindult a templom felé, amikor egyszer csak a házakból lőni kezdték őket: a faluban 200 vadász és 600 horvát rejtőzött. Üchtritznek sikerült kitörnie a faluból, három huszár és két ló könnyebben megsebesült. A fél század éjjel 11 óra tájban tért vissza a táborba.85 Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, [Pozsony], 1848. okt. 31. Közli V. WALD APFEL E. 1952. IL 255. A szövegben Markleinsdorf szerepel, de a továbbiakból tökéletesen egyértelmű, hogy Mannswörthről van szó. Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, [Pozsony], 1848. okt. 31. Közli V. WALD APFEL E. 1952. IL 255. Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, [Pozsony], 1848. okt. 31. Közli V. WALD APFEL E. 1952. IL 256. MAJOR István: Honvédélményeim. - negyvennyolcas tüzérhadnagy emlékezései. S. a. r. Szőcs Sebestyén. Bp., 1973. 23. Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, [Pozsony], 1848. okt. 31. Közli V. WALD APFEL E. 1952. IL 256-257. Október 30-án a Schwechatnál vívott csatában a Bárczay-dandár egyik része Mannswörtöt vette be, másik része Schwechat ellen nyomult. Az Emil Üchtritz vezette 12. (Nádor) huszárezred! század elfoglalta a Schwechat előtti utolsó ellenséges állást, amelyet az a magyar tüzérség kartácslövései miatt elhagyni kényszerült. Itt állt a dunáninneni önkéntes mozgó nemzetőrség ütege is, amely délután 2 óráig kiválóan működött.86 A Schwechat előtt álló magyar csapatok fél óra hosszat kereszttűzben álltak, mert az ellenséges jobbszámy ütegei is lőtték őket. E fél óra alatt csak a 12. (Nádor) huszárezred! század körül kb. 50 golyó csapódott be. A század egyetlen embert vagy lovat sem veszített, viszont a szintén ott álló 10. (Vilmos) huszárezred! 1. őrnagyi 2. század 5 embert és 4 lovat veszített.87 A honvédek „ gyorsan hátráltak”, az önkéntesek és nemzetőrök viszont megfutottak, s ezeket a huszárok kardlappal próbálták visszaterelni.88 Emil Üchtritz százados is közvetlen közelből érezhette az életveszélyt. Egy gránát tőle öt lépésre fúródott a földbe, s arcát teleszórta földdel, úgy hogy katonái már azt hitték, a gránát megégette az arcát. Üchtritz a csata egész ideje alatt a század arcvonala előtt állt, úgy hogy huszárai a maguk kemény módján kifejezték neki elismerésüket, mondván, hogy most már annyira bíznak benne, mint Sréterben. (Aki ezek szerint nem volt ott a csatában.) A háború feszült légkörének lélekdurvító hatásáról árulkodik az az eset, hogy amikor a század kanyarodásánál az egyik szakasz túl nagy távolságot tartott, Üchtritz nemcsak lehordta a szakaszt vezénylő tizedest, hanem pisztolyt fogott rá, amikor az túlzottan hosszan akart felelni a szemrehányásra. Ezen az egész század elcsodálkozott, s a tizedes szinte vért izzadott.89 25
