Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. III. rész
A százszoroad különösebb veszteségek nélkül vészelte át a csatát; Üchtritz szerint ők voltak az utolsók a csatamezőn, s lépésben hátráltak, noha az ellenség közel 40 ágyúlövést adott le rájuk - eredmény nélkül.90 Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, Pozsony, 1848. nov. 2. Közli V. WALDAPFEL E. 1952. II. 270-271. Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, [Pozsony], 1848. okt. 31. Közli V. WALD APFEL E. 1952. IL 256-257. Emil Üchtritz - feleségéhez, Amadé Dominikához, Pozsony, 1848. nov. 2. Közli V. WALDAPFEL E. 1952. II. 270-271. DINYÉS L. 2016. 172. Az általános visszavonulás során a Bárczay-dandárral együtt Pozsonyig hátrált. Üchtritz maga is holtfáradtan vetette magát az ágyba, mert közben már értesült arról, hogy a sereg egy része november 1-jén továbbindul Nagyszombatba, hogy a Morvaországéi betört, Balthasar Simunich altábornagy vezette cs. kir. dandár ellen működjön.91 Ez aztán végül elmaradt, részint a lovak elcsigázottsága miatt, részint pedig azért, mert így is elegendő csapatot küldtek Simunich ellen.92 A soproni Sréter-különítmény és Görgei A szökött huszárok másik százada Sréter vezetésével azonban alighanem Pozsonyban maradt, ugyanis sem a hadrendekben, sem a diszpozíciókban nincs nyoma. Virágh Gedeon későbbi haditörvényszéki vallomása szerint november 2-án irányították át őket Parndorfra, az alább ismertetendő iratokból azonban úgy tűnik, hogy erre csak 3-án került sor.93 Az 1848. október 30-i schwechati csatát követően a feldunai hadtest parancsnokságát az időközben honvéd vezérőrnaggyá előléptetett Görgei vette át. Az új fővezér feladata volt a hadtest újjászervezése és egybekovácsolása, s emellett olyan védelmi állások elfoglalása, amelyek lehetővé teszik a magyar területek védelmét a betöréssel fenyegető cs. kir. csapatokkal szemben. A feldunai hadtest dandárjai 1848 októberében még nagyobbrészt a Lajta mentén állomásoztak, s csupán kisebb erők biztosították Pozsonyt. A hadtest új védelmi körlete a Kis-Kárpátokban lévő Nádasi szorostól a Fertő-tó déli partjáig terjedt. A cs. kir. főerők támadását a Duna mentén lehetett várni, ám a magyar arcvonal széleit is biztosítani kellett az ellenséges portyákkal, felderítő akciókkal, esetleges megkerülő támadásokkal szemben. Görgei a schwechati csatát követően november 3-án éjjel 2 órakor utasította Srétert, hogy a parancsnoksága alatt álló huszárszázaddal, valamint Körner Adolf 6. (Württembeg) huszárezred! százados huszárszázadával Parndorfíg portyázzon, „ s az állítólag odáig előnyomult ellenségről szerezzen megbízható híreket, azonban semmi esetre se hátráljon ütközet nélkül.” Ha az ellenség még nem tört volna át a határon Kömer századával Pamdorfnál foglaljon ismét állást. Ha viszont az ellenség 26
