Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
engedélyt.77 Az üzemek pedig leadták azok névsorát, akik gyári munkájuk mellett háztájinál nagyobb földdel vagy jószágállománnyal rendelkeztek, hogy ezeket az embereket az állásukkal való zsarolás útján szervezzék be a téeszekbe. A pedagógusokat is egyértelmű helyzet elé állították az egyik értekezleten: „vagy felajánlják [a földbirtokukat], vagy belépnek tsz-be ”.78 Fakivágási engedélyt azért kértek a magángazdák, mert a Tanács rendeletileg kötelezte őket arra, hogy jószágaik nem léphetnek a tanyájukon kívüli, esetleg téeszföldekre. A fakivágási engedély megvonásával lehetőség nyílt a körülkerítést elvégezni nem tudó paraszt megbüntetésére (elkóborló állatai miatt) újabb nyomásgyakorlás céljából. (TURUPULYI László: Életinterjú. Készítette: Cseh Dániel. Jászberény, 2014. október-november.) MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959., 14. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB 1959., 87. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB FOB 1959., 16. Csuka Lajos hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4-a Jb MSZMP VB 1959., 91.) Bacsa Ferenc hozzászólása. (MNL JNSZML XXXV-4-a Jb MSZMP VB 1959., 94.) Bacsa Ferenc hozzászólása. (MNL JNSZML XXXV-4-a Jb MSZMP VB 1959., 93.) Csuka Lajos hozzászólása alapján (MNL JNSZML XXXV-4-a Jb MSZMP VB 1959., 91.) Fontos szerepe volt a megfélemlítésnek is a kampány során. Nap, mint nap több tíz parasztot idéztek be a Tanácsházára „elbeszélgetés” céljából,79 amelynek rendszerességét idővel csökkentették. A rendőrkapitányságot is igyekeztek bevonni a szervezésbe, elsősorban a kulákokra való nyomásgyakorlással, de voltak abszurd kérések is, mint a lovas járat biztosítása az egyes területekre. Ezek már sok rendőr számára sem voltak elfogadhatók, akik szerint „ a fejlesztés társadalmi feladat, nem pedig rendőrségi”Bizonyos szintű tudathasadásban is szenvedett a VB, hiszen nehezen tudták megvalósítani a „szívós politikai munkát” az „önkéntességet” hangsúlyozó politikai nyilatkozatok mellett. Az agitációs propaganda stílusát jól jelzi, hogy a Központi Bizottság küldötte azt jelentette a bizottságnak, hogy Jászberényben a téesz-mozgalom terén „ balratolódás ” van. Az agitációs kommunikáció alapvetően megváltozott az 1956-1958-as évekéhez képest. Most már nem azzal a kérdéssel mentek oda, hogy „ meggondolta-e már a belépést”,*1 hanem azzal, „hogy most már itt az ideje, és a termelőszövetkezetbe [n] a helye”*2 A magabiztosság és az önhittség jellemezte az agitátorokat, akik úgy tartották: „a dolgozó parasztok most már tudják, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak van helye”.*3 Ügyeltek arra is, hogy egyértelmű helyzet elé állítsák az embert: támogatója vagy ellenzője a rendszernek. Ha a támogatója, akkor semmi akadálya, hogy belépjen a téeszbe. Ha nem akart első lenni, szereztek mellé másik 8-10 embert, akivel együtt aláírhatta az alapítási nyilatkozatot.84 Nagy szerepe volt a meggyőzésben a kisgyűlések tartásának, amiről szabályosan nem engedték haza a résztvevőket, amíg meg nem alakítottak egy téeszt - „arra kell venni az irányt, hogy a parasztok ott helyben írják alá a belépési 223
