Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje

nyilatkozatot. ”85

A téeszélet népszerűsítése céljából Csuka a karcagi termelőszövetkezetek meglátogatását tervezte86

100-150 fővel, akik közé vegyesen vártak szövetkezeti tagokat és egyéni gazdákat.87

Bacsa Ferenc hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB Tsz 1959., 93.)

MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 92.

Kapus Ferencné hozzászólása alapján (MNL JNSZML XXXV-4-a

Jb

MSZMP VB 1959., 93.)

Saját szerkesztésű táblázat.

Becsült érték, az agitáció során elsőként megalakult téeszek (az Aranykalász, a Győzelem és a Lehelkürt) vonatkozó arány számainak átlaga - a teljes tagság 84 %-a az, aki egymagában vagy egy család képviselőjeként szerepel - alapján.

8. táblázat: Az agitáció első eredményei88

Dátum

Belépett tagok

Családfők89

Bevitt terület

Bevitt terület átlaga (kh/1 családfő)

1959. február 10.

36

30

103

3,4

1959. február 11.

8

7

41

6,1

1959. február 12.

5

4

32

7,6

1959. február 13.

7

6

40

6,8

1959. február 14.

25

21

131

6,2

1959. február 15-16.

43

36

257

7,1

1959. február 17.

51

43

303

7,1

1959. február 18.

57

48

337

7,0

1959. február 19.

117

98

639

6,5

1959. február 20.

100

84

667

7,9

1959. február 21-22.

408

343

2 523

7,4

Összesen

857

720

5 073

7,0

Forrás: MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 92. p.

A táblázatból látható, hogy a parasztok, ha nem is a szocialista gazdaságpolitikai igazságát, de a politika hosszú távú irányát látták, ezért viszonylag kevés közvetlen agitáció (mert valójában tíz éve folyamatosan agitálták őket) után a belépésre adták a fejüket. Az is kitűnik, hogy zömében 6-8 kát. holdas kisbirtokosok léptek be első körben (napról napra kis növekedés tapasztalható az egy családra eső földterület nagyságában), akik addig a megélhetés határán voltak, tehát nekik a téesz az adott helyzetükben - felmérve a kimaradásuk következményeit - nem jelentett nagy veszteséget gazdaságilag. Önbecsülés és tartás tekintetében természetesen idegen volt ez a mechanizmus a magyar, de különösen a jászberényi parasztságtól. Ezzel is magyarázható, hogy az életképtelen kisbirtokkal szenvedő gazdák miért csak 224