Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. III. rész
gőzkocsin siessen bejönni és magát nálam jelenteni”63 Timon október 17-én utazott el a még Szolnokon lévő 3 tiszttel és 21 közvitézzel, meg a tábor raktárával Pestre.64 63 MNL OL Görgey-lt. b/10/e/5. fasc. [No. 141.] 64 MNL OL Görgey-lt. b/7. fasc. No. 60. Napló 65 RÉDVAY István: Huszáraink hazatérése 1848/49-ben. Bp., 1941. 74-75. 66 Sréter életrajzát Id. BONA G. 2015. II. k. 521. o. Dessewffyt Id. uo. I. k. 240. A hazatérő Nádor-huszárok A Csehországban állomásozó 12. (Nádor) huszárezred hazaengedését már 1848. májusában elrendelte a cs. kir. hadügyminisztérium, de Alfred zu Windisch- Grätz altábornagy, csehországi főhadparancsnok visszatartotta az ezredet, amelyet júniusban előbb a textilmunkások megmozdulásának elfojtásában, majd a prágai forradalom leverésében fel is használt. Kossuth Lajos, a volt pénzügyminiszter kiáltványt fogalmazott, amelyben hazaszökésre biztatta a huszárokat, s ügynökei útján megpróbálta eljuttatni hozzájuk.65 Szeptember-október fordulóján a felszólítás eljutott a Nádor-huszárokhoz is, s az ezt hozó ügynökök megpróbálták rábeszélni a magyar tiszteket a legénység hazavezetésére, s az egyik ügynök éppen Dessewffy Dénes hadnagyot találta meg. A dolog a felettesek tudtára jutott, Dessewffyt letartóztatták, de miután mindent tagadott s bizonyítékot nem találtak ellene, szabadon engedték. 1848 októberében a magyarországi hadiesemények miatt egyre kevesebb esély látszott arra, hogy a huszárok törvényes úton hazakerülhetnek. Ezért a jobbára jászkunsági katonákból álló ezred tisztikarában szervezkedés indult meg a hazaszökés érdekében. A szervezkedés élén szandai Sréter Lajos százados állt. Windisch-Grätz azonban intézkedett, hogy az ezredet északabbra vezényeljék, hogy megakadályozza az esetleges szökést. Amikor Sréter és Dessewffy értesültek erről, az azonnali cselekvés mellett döntöttek.66 Sréter 1811. október 15-én aNógrád megyei Cserhátsurányban született. Apja közbirtokos és a megye szolgabírója volt. Sréter Lajos gimnáziumot végzett, majd hadapródként beállt a 12. huszárezredbe. 1848 nyarán léptették elő főszázadossá. Dessewffy Dénes Alsózsolcán született, de a család ősi fészkének számító Margonyán keresztelték meg 1828. március 9-én. Két testvére, Gyula (1824-1893) és Zsigmond (1830-1886) is századosként szolgálta 1848-49-ben a szabadságharc ügyét. O maga az eperjesi evangélikus gimnáziumban végezte tanulmányait, majd 1846-ban lett hadfi (hadapród, kadét) a 12. (Nádor) huszárezredben. Október 4-én a csehországi Schlan városából Sréter és Dessewffy vezetésével a 2. őrnagyi osztály 1. századából 58 huszár szökött meg. A huszárok igyekeztek a mellékutakat használni, s a nagyobb településeken legfeljebb éjszaka, zaj nélkül átkelni. A hazafelé vezető út azonban így sem volt éppen akadálytalan. Október 4-én és 5-én még viszonylag akadálytalanul haladtak, de október 6-án, 7-én és 8-án egyaránt megütközésre kényszerültek az ellenük kivezényelt katonasággal. Amikor 21
