Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
fejlődéstől”. Nem nézték jó szemmel az adókedvezményeiket sem, ezért az alapszabály be nem tartására hivatkozva akarták a tagságot terhelni az egyéni gazdákat sújtó adókkal.48 Az alapszabálytól eltérő viselkedésük oka, hogy a VB megalakulásuk óta „ elhanyagolta ” őket, vagyis nem fejtett ki rájuk elegendő politikai és gazdasági nyomást, de most már elérkezettnek látták az időt, hogy ezen szövetkezések átlépjenek a „fejlettebb” szövetkezés! formába, viszont ha erre nem hajlandók, a működési engedély megvonására vonatkozó javaslatot helyeztek kilátásba.49 A minisztertanácsi rendelet értelmében élni akartak a téeszcsékbe belépő 15-20 ember utáni tagosítással - „kötelezni kell őket, hogy kérjék a tagosítást”, hangzott el egy későbbi ülésen -, mely szintén lehetőség volt arra, hogy - rosszabb minőségi földet adva a terjeszkedési területükbe eső egyéni gazdáknak - kényszerítsék őket a szövetkezetbe való belépésre.50 Az szúrta leginkább a VB-tagok szemét, hogy a Kossuth Tsz kivételével - amely egyébként is különutasnak számított a téeszek között - mindegyik kolhoztípusú szövetkezés gyengébb termelési eredményeket produkált, mint például a Rákóczi vagy a Haladás Tszcs-ék, amelyek még a saját alapszabályaiknál is szabadabb, az egyéni érdekeket figyelembe vevő, piaci alapú gazdálkodást folytattak. De nyilván nem volt elvárható egy vidéki párttitkárságtól, hogy akár még saját berkein belül is ellenvéleményt vagy alternatívát fogalmazzon meg a központi irányvonallal szemben. Ilyenkor mit tehet egy kisvárosi VB: a rendelkezésre álló szocialista valóságinterpretáció keretein belül értelmezi a jelenséget, s a végletekig leegyszerűsített megoldásokat javasol. „ Volna-e arra lehetőség, hogy a Rákóczi Tszcs-től elvennék a földet, és belépnének a Kossuth termelőszövetkezetbe ”5 1 - teszi fel a kérdést az egyik bizottsági tag. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 149. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 162. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 138. 150. Kapus Ferencné hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 149.) Tóth Mihály hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 148.) Több bizottsági tag a parasztgazdákra való nyomásgyakorlás céljából akarta beindíttatni a téeszekben a baromfitenyésztést, hiszen „ az egyéni dolgozó paraszt [...] óriási hasznot szerez be a baromfitenyésztésből”.52 A VB-tagok az FMSZ-szel vetették volna át az állami gazdaságok baromfitelepét, s az állatok piacra vivésével akarták leverni annak árait, vagyis kilátástalan helyzetbe hozni a baromfitenyésztéssel foglalkozó parasztokat, s ezzel bekényszeríteni őket valamelyik téeszbe. Viszont épp a baromfitenyésztés jövedelmezősége miatt nem volt növelhető a szocialista szövetkezések baromfiállománya az egyéni gazdák állományával, mert azoknak nem érte volna meg egy ilyen társulás. De maguk a szocialista szervezetek is vonakodtak a baromfitenyésztés beindításától, és olyan légből kapott indokokat találtak ki, ami még a VB-tagoknak is feltűnt. Egy közös ülésen „felmerült egy olyan kérdés, hogy az állami gazdaságnak van baromfitelepe, és nem akarnak baromfit tartani, f.f A 216
