Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
Tangazdaság hivatkozik arra, hogy fertőzött a terület. Azonban az lehetetlen, hogy ez ellen ne legyen védekezési lehetőség. ”,53 a Kossuth Tsz tagjai pedig arra hivatkoztak, hogy „volt egy baromfihoz értő szakemberük, de elment, és úgy néz ki, hogy ez a személy pótolhatatlan. ”54 Az éles szemű bizottsági tagok jól érzékelték a helyzet abszurditását. Ha összevetjük az eddig megismert tényekkel, melyek szerint az 1956- os forradalom idején az aprójószágoknak kélt lába a téeszekből, illetve az egyéni baromfitenyésztőkről szóló hírekkel, akkor nagy bizonyossággal állítható, hogy azért nem akart beindulni a baromfitenyésztés a szövetkezetekben, mert a tagság egy jelentős része a háztájiban épp ezzel a termelési ággal egészítette ki a jövedelmét. Viszont ha valósak voltak az érintettek kifogásai, az még siralmasabb képet fest a közös szocialista gazdálkodás szakmai színvonaláról. Kapus Ferencné hozzászólása (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 148.) MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 150. Tóth Sándor javaslata (MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 151.) MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 153. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 15. A négyszállási juhtenyésztők esete is rávilágított arra, hogy a téeszekbe vagy erőszak útján lépnek be a gazdaságilag „sikeres” parasztok, vagy sehogy. És mivel a korlátlan erőszak mögött már nem állt kormányzati ösztönzés, ezen parasztokat először juhtenyésztő társulásokba akarták bevonni, amin keresztül függésbe kerülve agitálhatok lettek volna a „fejlettebb formákba ” való átalakuláshoz. Azt a körülményt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a jól öntözhető területek többsége egyéni gazdák kezében volt, vagyis gazdasági érdekeltség nélkül nem növekedhetett a téeszek nagysága. Az ilyen területeken zöldségtermelő társulások létrehozását javasolták, hasonló indokból, mint a négyszállási juhtenyésztő társulás megalakítását.55 Ezekre a „cseles” javaslatokra az volt a Mezőgazdasági Osztály válasza, hogy a szakcsoport-alakítás „ visszalépés ” lenne, ezért azt az osztály nem támogathatja.56 5.2. Agitátor kerestetik- a „fejlesztési kampány” korlátái A Szolnok Megyei MSZMP (Megyei Párt) VB részéről azonban egyre érkeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló informális ösztönzések, amelyeket eszmei alapul használva a városi VB, Dobosi Imre vezetésével 1958 elején megkezdte a téeszesítés újabb hullámának előkészítését. A mezőgazdasággal kapcsolatos legfőbb igény az 1956-os területnagyság és létszám elérése volt, illetve a már meglévő - vagy megmaradt - szövetkezetek átpolitizálása és újak alapítása.57 Erősíteni kívánták a termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek hatását a téeszekre. Az eredményesebb agitáció érdekében írták elő a szövetkezeti párttagok szakképzését, amely során legalább az alapvető nagyüzemi gazdálkodási és szervezési ismereteket 217
