Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
vonatkozóan szolgáltak releváns információkkal. Az egykorú sajtótermékek a differenciált elemzésre kevésbé alkalmasak, hiszen ezek az írások többségükben győzelmi jelentések voltak, propaganda céllal készültek, tehát még annyira sem reflektáltak a téeszesítés felmerülő nehézségeire, mint a VB tagjainak zárt körben elmondott kódolt hozzászólásai. Az érintettek visszaemlékezései az ágensi perspektívát emelik be a narrációba, amelyek szubjektivitását eltérő élmény any aggal rendelkezők (kisparaszt, középparaszt, téesz-agrármérnök) együttes megszólaltatásával kívántam „kiegyenlíteni”. A mezőgazdaság kollektivizálása nem kizárólag gazdaságtörténeti téma, sőt a történeti emlékezet és az értelmiségi közbeszéd inkább annak politikai és társadalomtörténeti vonatkozásait hangsúlyozza.2 Az 1960-1970-es évek történeti munkái érzéketlenek voltak a téeszesítés a társadalmat romboló és a gazdaságot visszafogó hatásaival szemben, ehelyett történelmi szükségszerűségről és fejlődésről beszéltek. Ezekből származnak azok az eufemisztikus kifejezések, mint pl. a „szövetkezetesítés” vagy a „szocialista agrárforradalom”, amelyek éppen a folyamat oktrojált voltát és irracionalitását fedik el.3 Először az 1980-as években jelentek olyan művek, amelyek reflektáltak a gazdasági visszaesésre és óvatosan érintették agitáció során elkövetett erőszakcselekményeket, amelyeket jellemzően elszigetelt „túlkapásokként” aposztrofáltak.4 A rendszerváltozást követően, de különösen az ezredforduló után új látószögeket emeltek be a téma kutatói, melyekben a téeszesítés társadalomtörténeti kontextusaira reflektáltak. Egy lehetséges makrotörténeti olvasat az önállóan és szervesen fejlődő, alakuló magyar agráriumba való gazdaságikulturális intervenció,5 amely a megszálló szovjet hadsereg teremtette lehetőség nyomán kibontakozott kommunista hatalomátvételt és ország-átszervezést jelenti. Ennek mikrotörténeti adaptálási lehetősége a jászberényi társadalom új helyzetre adott reakcióinak, alkalmazkodási és túlélési stratégiáinak a vizsgálata.6 A társadalomtörténeti interpretáció közelíthet a paraszti szenvedéstörténet toposza, a tulajdon- és 1. kötet. Az újjáépítés és a tervutasítás időszaka 1945-1968. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. CSITE András - KOVÁCH Imre: Vidéki történet. In: Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Szociológiai tanulmányok. Szerk.: Kovách Imre. Napvilág Kiadó, Budapest, 2002. 219-308., 221-223. Vö. VARGA Zsuzsanna: Az agrárlobbi tündöklése és bukása az államszocializmus időszakában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2013. 82-83. Vö. Ö. KOVÁCS József: A paraszti társadalom felszámolása. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945-1965. Korall, Budapest, 2012. 17. Ld. DONÁTH Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1947. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969.; ORBÁN Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. (Demokratikus és szocialista agrárátalakulás 1945-1961). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.; DONÁTH Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945-1975. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. Ld. PETŐ Iván - SZAKÁCS Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. 206
