Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
jogfosztásnak egyetemes problematikája felől, amely a kollektivizálást - az elkövetett erőszakcselekmények és egy teljes társadalmi réteg felszámolása miatt - mint történelmi traumát, társadalmi kataklizmát mutatja be.7 A témának meglehetősen szűkös a helytörténeti szakirodalma. A Kádárrendszer alatt ezen időszakot említésszerűen tárgyalják olyan művek, amelyek vagy a város átfogó, 1945 utáni történetét dolgozzák fel (természetesen erőteljes ideológiai meghatározottsággal),8 vagy termelőszövetkezeti elnökök visszaemlékezéseiből szerkesztődtek.9 1989 után egyetlen önálló munka jelent meg, ami a legsikeresebben működő jászberényi termelőszövetkezet, a Kossuth Tsz történetét ismerteti szigorúan gazdasági aspektusból.10 A jászberényi helytörténetek ezt az időszakot és ezen időszak eredeti forrásait ez idáig meg sem kísérelték feldolgozni, és a jászberényi termelőszövetkezetek kialakulásáról sem született átfogó történeti munka a rendszerváltást követően.11 2. Jászberény gazdasági és társadalmi struktúrájának főbb vonásai 1945 előtt Jászberény hagyományosan jómódú középbirtokosok városa volt. Az 1745-ös redemptio12 következtében a jászkunsági földművesek az önmegváltásba „befektetett” összeg arányában tulajdonosai lettek saját földjeiknek. Az úrbéri viszonyok hiánya és a közigazgatási autonómia szabadabb gazdasági fejlődést tett lehetővé a térségnek, és polgárosodást a lakóinak. A 18. század közepén a határt 770 család birtokolta, a birtokok nagy része középparasztok tulajdonában állt.13 A 20. századra azonban jelentős birtokaprózódás ment végbe, ami nagymértékben csökkentette a nagybirtokosok, és megnövelte a kisbirtokosok számát. Ez azonban Ld. KAPOSI Zoltán: A 20. század gazdaságtörténete. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004. 177. és Ö. KOVÁCS J. 2012. 62., 66. ERDÉSZ Sándor: Jászberény város története 1945-től az 1956. évi ellenforradalomig. Kézirat. Jász Múzeum Adattára 208-79., Jászberény, 1956.; NAGY József - TÓTH János: Jászberény város története a felszabadulástól napjainkig. Jászberény Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Jászberény, 1970. Közös úton: a mezőgazdasági termelő szövetkezeti mozgalom kialakulásának és fejlődésének Szolnok megyei története. Szerk.: ÁCS Irén - GYŐRI Tibor - PETRÁK Katalin. Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat, Szolnok, 1980. BESENYI Vendel: 50 éves a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet. Kossuth Mg. Szöv. Igazgatósága, Jászberény, 1988. A három kötetesre tervezett Jászberény-monográfia (Pethő László szerkesztésében) harmadik kötete - az eddig megjelent két kötet után - az 1930-as évektől tervezi bemutatni Jászberény történetét. Visszavásárlás, önmegváltás. A jászok és a kunok 1745-ben saját pénzükből váltották meg az I. Lipót által 1702-ben a Német Lovagrendnek elzálogosított földjeiket, és vásárolták ezzel vissza kiváltságaikat. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Szent István Társulat, Budapest, 1942. 426-469., 458. 207
