Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története

között megjelentek politikai szervezetek, s a mozgalmi élet eseményei, rendezvényei számára helyiségre volt szükség. Kapóra jött tehát az ekkor már iskolaként is funkcionáló imaház. Az együttműködéssel, a közös épülethasználattal eleinte nem volt probléma, de 1950 elején az EPOSZ ifjúság rátenyerelt az imaházra. A fiatalok február 17-én műkedvelő előadást tartottak, s ennek előkészületeként a nagyteremből eltávolították az úrasztalát, a lelkészi padot, a helyükre színpadot építettek, tehát az imateremből színháztermet csináltak.69

Az eredeti állapotot ekkor még visszaállították. Egy hónap múlva a szövetkezeti kultúrcsoport ismét előadást rendezett az iskolában. Ez alkalommal a terem berendezése közben összetörték az imaház szószékét. A lelkipásztor feljelentést tett, de a rendőrség április 30-án megszüntette a nyomozást, mindössze annyit sikerült megállapítani, hogy szándékosság nem történt, a helyéről elmozdított szószék „gyengén volt megépítve 70

Nyáron viszont már Soós Lajos lelkipásztor ellen tettek feljelentést, mégpedig lopás miatt. A karcagpusztai iskola és imaház épületét ugyanis 1950. július 14-én államosították. A lelkész az államosítást végző bizottság helybenhagyásával az egyházi padokat a bereki templomba vitette, de mint később a rendőrség állította, azokat az államosítási eljárás során leltárba foglalták. A Berekbe vitt nyolc pad kapcsán kialakult vita az ügyben intézkedő rendőrtisztviselő azzal a jó tanáccsal javasolta a padok visszaszállítását, hogy „ a református egyház ne vonja magára a nép haragját” f Az imaházat az állami (tanyai) iskola számára vették igénybe. Az egyházközség és az egyházmegye által benyújtott fellebbezése után és az illetékes hatóságok - a korszakra jellemző - döntése szerint, az épületet azzal a feltétellel hagyták meg az egyházközség birtokában, ha „az egyház azt tanítási és kulturális célokra minden esetben átengedi - s hetenként csak vasárnap vagy egyéb ünnepnapokon 8-14 óráig veszi igénybe. (!) ... én meg vagyok nyugodva, hogy ennyit is el tudtam érni” - írta levelében lemondóan Gaál István esperes.72

Kg. Ref. Ek. Irattára 1950. Tanyai egyházközség iratai 13/1950. Soós Lajos lelkipásztor jelentése az esperesi hivatalhoz. Kelt Kg., 1950. február 13.

Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1950. Szám nélkül. Határozat a rongálás vétsége miatt feljelentett(ek)... ügyében tett nyomozás megszüntetéséről. Kelt Kg., 1950. ápr.30.

Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1950. T.52/1950. Jelentés Gaál István esperesnek. Kelt Kg., 1950. júl. 21.

Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1950. 52/1950. A Hevesnagykunsági református egyházmegye esperese Karcag-Tanyai egyházközségnek. Kelt Törökszentmiklós, 1950. október 22.

Az iskolák államosítása jó támadási felületet jelentett, s a támadás az egyházi szolgálat korlátozásával folytatódott. Soós nagytiszteletű úr 1950 áprilisában jelentette az esperesi hivatalnak, hogy a tanyai iskolákban április közepétől sem az istentiszteletek, sem „más vallásos szertartások tartását” nem engedélyezik. A tanítók vagy nem engedték ezek megtartását, vagy egyszerűen bezáratták az iskolákat. Az istentiszteleteket ezért jó idő esetén a szabadban, rossz idő esetén valamelyik tanyában 115