Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
tartják meg.73 A helyzetet orvoslandó, a lelkipásztor április 28-án a Vármegyei Tankerület főigazgatójától kért engedélyt. A választ nem ismerjük, de júniusban újabb épületektől fosztották meg az egyházközséget, mert megtörtént a déli külvárosi, a kiskulcsosi valamint az Újházi iskolák államosítása és áttelekkönyvezése az államra.74 Ezeket a megalázó eseményeket hozta az 1950-es esztendő, de a második, önállóan töltött esztendő egyébként is csupa kínlódás lett. A mezőgazdaság átszervezése a tanyatulajdonos, tanyai lakos földbirtokos paraszti réteget, illetve ennek munkásait érintette a legsúlyosabban. A változások ütemére jellemző, hogy 1949-ben 6 hármas típusú téesz működött 254 taggal, 1951 tavaszán - amikor Karcag termelőszövetkezeti város lett - már 34 tsz és tszcs működött 2800 taggal, az 1951 novemberében a nyilván tartott 21 téesz pedig 7498 taggal és összesen 47.192 kát. hold földdel rendelkezett.75 Az őrült sebességű kollektivizálás legintenzívebb szakasza az 1950. évre esett. Mindezek miatt a tanyavilág lakossága egyes határrészeken szinte teljesen kicserélődött, átrendeződött. Ahogy az 1950-51-ről készült jelentésben a lelkész megjegyzi: „A tanyán lakó gyülekezeti tagok helye és száma állandóan változik, illetve csökken, még most sincs kilátás a megállapodásra. 76 73 Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1950. T.33. Soós Lajos jelentése. 74 Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1950. D.46. 1950. jún. 15. 75 Kasuba János, 1976. 144-145. 76 Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1951. Szám nélkül. Jelentés a Karcag-Tanyai egyházközség 1950-51. évi életéről és munkájáról. Kelt Kg., 1951. szeptember 23. 77 Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1950. Szám nélkül. Jelentés a Karcag Tanyai egyházközségben 1950. október 16-18. napjain tartott kánoni látogatásról. 78 Jellemző példa erre a Bene Imre karcagi lakostól Karcagpuszta téeszesítéséről hallott történet. A helyi Gépállomás megalakulása (1949) után az egyik évben egy csoport ávós és egy pótkocsis traktor jelent meg a tanyák között, és mondván, hogy kell a vas az új, modern traktorok készítéséhez, a fegyveresek fedezete alatt minden ekét, boronát elvittek a tanyákból. A gazdáknak ezután már nem is volt más lehetőségük, mint belépni a téeszbe. Többen a városba Az 1950 októberében megtartott egyházlátogatás megállapításai az erőszakos átalakítás hatásai mellett a Tanyai egyházközség szervezésében esett hibákra is felhívták a figyelmet. Szembetűnő volt ugyanis, hogy október közepén az 1950-re kivetett 6.948 forint összegű egyházi adónak mindössze all %-a érkezett be a pénztárba. Az egyházlátogató szerint erre két magyarázat lehetséges. Az egyik: „a mezőgazdasági intézkedések következtében a tanyai lakosság a lakóhelyét elhagyhatta”. vagy pedig a nagy távolság jelent problémát és az adófizetést a mezőgazdasági munkák utáni időre halasztották. „A harmadik lehetőségre nem is szeretek gondolni és hiszem, hogy ez az eset nem áll fent (mégpedig), hogy ne lenne a tanyai egyházközség tagjaiban hajlandóság az anyaszentegyháznak az ő áldozataikkal való fenntartására” - írta az egyházlátogató lelkipásztor.77 Az egyházi adó beszedését az '50-es évek elejének általános elszegényedése, továbbá a nagy határban szétszórtan élő gyülekezet felbolygatása, elköltözése vagy más határrészre, más tanyába távozása is nehezítette.78 A problémát szinte megoldhatatlanná tette, hogy a Tanyai 116
