Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
Soós Lajos lelkipásztor tartotta a vallásórákat.64 Hozzá kell fűznünk, hogy az egyházak működését az állam újabb rendelkezéssel korlátozta, mert az iskolák államosítása (1948) után, az Elnöki Tanács 1949. évi 5. számú törvényerejű rendelete ugyanis eltörölte a kötelező vallásoktatást (az 1952. április 24-én kiadott belügyminiszteri rendelet pedig megtiltotta az anyakönyvekben és a hivatalos eljárások irataiban a vallásra vonatkozó feljegyzéseket.65 Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai eh. Irattára. 1949. Szám nélkül. Jelentés a Karcag-Tanyai református egyházközség 1949 évi életéről és munkájáról. Bucsay Mihály, 1985. 260-261. Kg. Ref. Ek. Irattára. Kg. Tanyai egyházközség irata. 1949. Szám nélkül. Jegyzőkönyv az egyházlátogatás tapasztalatairól valamint jegyzőkönyv a beszámolót követő presbiteri gyűlésről. Kg. Ref. Ek. Irattára. Kg. Tanyai egyházközség iratai 1949. Szám nélkül. Kivonat a presbitérium üléséről. Kelt Kg., 1949. aug. 29-én. Az irat szerint az állam a vételárat 20 éven keresztül fizeti ki, valamint uo. 206/1949. Kimutatás a Tanyai ek. földjeiről. Kelt 1949. jún. 19.; Ld. még erről a Tanyai egyházközség 1950. évi iratai között az 1950. február 10-én kelt (szám nélküli) iratokat - egy újabb felszólítást és a felajánlással kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztatást. Úgy tűnik a Konvent minden beleadott, hogy - az állam kívánsága szerint „földtelenítse ” az egyházközségeket. Pedig már így is alig maradt valami. A fentebb idézett egyházlátogatási beszámolóban is megjegyzik, hogy „ami termés volt, a temetőkben (az azok mellett kimért illetményi földeken, tartalékterületeken - E.Gy.) termett, mert ... az egyháznak ma már nincs semmi termő földje ”. Kg. Ref. Ek. Irattára. Kg. Tanyai egyházközség iratai 1949. Szám nélkül. 1949. dec. 7. Nyomtatott meghívó Péter János beiktatására. Az 1949. október 13-án, az évi egyházlátogatás kapcsán összehívott, mind a négy egyházközségre vonatkozó közös presbiteri gyűlésen Bihari Imre, a Tanyai egyházközség gondnoka és Tóth István presbiter sérelemként említették, hogy a disznóréti iskolában megtiltották az istentiszteletek tartását, amire Gaál István esperes annyit válaszolt, hogy „ a szabad egyházra súlyos terhek nehezednek és azt, mint ítéletet hordozni kell”.66 Az év történetéhez tartozik, hogy augusztus végén az Egyetemes Konvent figyelmeztette az egyházközségeket: megállapodást kötött a Magyar Állammal, amelynek értelmében megvételre ajánlhatják az államnak mezőgazdasági ingatlanaikat. A Tanyai egyházközség nem is késlekedett: a magyarkai XXIII. b. dűlőben lévő 6 kát. hold és 1210 négyszögöl földjét 1949. augusztus 29-i ülésén a 20. napirendben hozott határozattal felajánlotta megvételre.67 A másik esemény pedig az államhatalommal mindenben együttműködő Péter János (a debreceni Péterfia utcai egyházközség) lelkipásztor püspöki beiktatása volt 1949. december 15-én.68 (A későbbiekben pár évig az egyházkerület megnevezését „Tiszavidéki” Egyházkerület-re változtatták.) Karcagpusztán már 1947-ben megalakult a termelőszövetkezeti csoport, de az ilyenek szervezése és a kollektivizálás melletti agitáció a következő években kezdődött igazán. 1950 tavaszán újabb népszerűsítési-agitációs hullám indult, ami természetesen Karcagot is elérte. A szövetkezetek megalakulásával együtt a tanyák 114
