Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története

hogy a földreform rendelkezései leginkább a református lakosságot érintették. A történelmi előzmények miatt nagyrészt a református őslakosság volt a földbirtokos, földet tehát szinte kizárólag a reformátusoktól vettek el, hiszen közöttük voltak a nagyobb gazdák, viszont a földreform során kiosztott területekből leginkább a földdel nem rendelkező más vallásúak részesültek. (Meg kell viszont jegyezzük, hogy az új gazda réteg tulajdonképpen csak a munkaerejét tudta a földművelésbe vinni, mert sem eszközökkel, sem állatokkal, sem gépekkel, sem vetőmaggal nem rendelkezett. Úgyhogy a mezőgazdaság eredményeit tekintve a földosztás nem hozta meg a várt sikert.)

Az egyházzal szembeni ellenséges magatartás más területeken is megnyilvánult. Az internátus céljaira 10 évi időtartamra bérbe vett városi szálló épületébe 1945-ben a helybeli szakszervezetek vezetőségének irodái költöztek be, és használták minden ellenszolgáltatás nélkül. Karcag város, mint tulajdonos ekkor másik épületet bérelt az egyház számára. A szabálytalanságra viszont a belügyminisztérium is felfigyelt és kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy az ügyet az érintett felek károsodása nélkül tisztázza. A probléma 1947. március 31-én került a képviselő-testület elé, ahol javaslat történt az egyházzal kötött szerződés hatálytalanításának kezdeményezésére, de ugyanígy az azt lefoglaló szakszervezet kilakoltatására is. A szakszervezetek részéről képviselőnek delegált Eisenberger

Miklós szerint viszont: „ha az egyház demokratikusan gondolkozik, úgy nem fog ragaszkodni az internátus épületéhez. De egyébként is, a dolgozók úgysem adják vissza az épületet, mert az kell a szakszervezet részére. ” Tüdős Imre, aki ekkor már az MKP és a szakszervezet helyi elnöke volt, kijelentette: „a szakszervezet nem fogja visszaadni az épületet, mivel 6000 dolgozó kap helyiséget ezen épületben, viszont eddig csak kb. 20 basa-paraszt gyerek lakott itt”. Javasolta továbbá, hogy ha az egyház nem mondana le önként, indítsanak pert a régi szerződés felbontása iránt.41

A határozat 15 napot adott a nyilatkozatra, ami időben megszületett: az egyházközség önként lemondott az internátus épületéről.

Vallás és Közoktatásügyi Miniszterhez. Kelt Kg., 1946. nov. 8. és Tájékoztatás az esperesi hivatalnak. 87/1946. Kelt Kg., 1946. okt. 11.

Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1947. Szám nélkül. Kivonat Karcag megyei város képviselő-testületének 1947. március hó 31 napján tartott gyűlésén készült jegyzőkönyvéből.

Az 1947. augusztus 31-ei (ún. „kékcédulás”) választások után megkezdődött az egypártrendszer kiépítése, az 1948 tavaszára jelentősen átalakított kormány pedig megkezdte az állam és az egyház szétválasztását. A siker érdekében eltávolították a régi egyházi vezetést: dr. Ravasz László püspök 1948. április végén, Rákosi Mátyás nyomására lemondott, kevéssel később pedig dr. Lázár Andor főgondnokot is lemondatták. Helyükre az államhatalmat kiszolgáló tisztviselők kerültek. A következő 105