Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
lépés az egyházi iskolák államosítása volt, amelyet 1948. június 16-án szavazott meg az országgyűlés, és azonnal végrehajtásra is került.42 Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1948. 125/1948. Jegyzőkönyv a karcagi Nagykun Református Gimnázium átadásáról (ezekbe 2 db. Leltár). Az irat 1948. június 28-án kelt. Erdős Kristóf 2007. A nagy lélekszámú karcagi gyülekezetei a könnyebb kezelhetőség kedvéért már a két lelkipásztori állás megjelenése után két - Északi és Déli - egyházrészre osztották. 1942-től, a tanyai lelkipásztor megválasztásával három, a Baross utcai imaterem („Kistemplom”) kiépítésével Északi, Déli, Keleti és Külterületi egyházrészre tagolták. A református egyházközséget, amely már 1945-ben a földreform során is óriási veszteségeket szenvedett, az újabb államosítással szinte maradék értékeitől is megfosztották. Erre következett az egyházakkal - a reformátusokkal 1948. október 7- én - kötött egyezmény, ami már az 1949. évi új alkotmány előkészítése volt. Az egyezmény - amely 1990 márciusáig szabályozta a református egyház életét - többek között kimondta: 3. pont. „A kormány az egyházi élet szabad működési körébe tartozónak tekinti az istentiszteletek tartását (templomban, középületben, családi otthonokban és szabad téren), bibliaórák tartását (templomban, iskolákban, családi otthonokban, gyülekezeti házakban). Biztosítják a szabad egyházi sajtó-missziót, így a biblia és iratterjesztést is. Engedélyezik a gyülekezeti és országos egyházi konferenciák, evangelizációk tartását, a kötelező iskolai vallásoktatást és a szeretetmunka végzését. Evégből az egyház mindenütt, ahol szüksége mutatkozik, az állami iskolák tantermeit és más helyiségeit is (istentiszteletek, vasárnapi iskola, bibliaórák, énekkari és egyéb vallásos és egyházi összejövetelekés gyűlések céljaira), díjmentesen használhatja, amíg a célokra nincs más épülete. Az egyházi élet szabad működési körébe tartozónak tekintik az egyház önkormányzati tevékenységét is. ”43 Ebben a belpolitikai helyzetben, a diktatúra előkészítése időszakában került sor Karcagon az addig egy gyülekezetei (és egyházi önkormányzati szervet) jelentő református egyházközség négy részre tagolására. Az előzményeket a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának 52/1947. számú határozata jelentette, amelyben a legfőbb törvényhozó szerv felhívta az egynél több lelkipásztori állással rendelkező egyházakat, hogy az egyházrészekre osztás helyett44 a lelkipásztori állások száma szerint önálló egyházközségeket alkossanak. 106
