Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
4. Szegény sorsú gyermekek támogatása, ruházása: 129 kát. hold. 5. Gimnáziumi ösztöndíj alapítvány: 111 kát. hold 1233 négyszögöl. Az 1944 novemberében a város irányítására a helyi politikai pártok képviselőiből alakított, és nagyon gyorsan a Magyar Kommunista Párt befolyása alá került Nemzeti Bizottság hozta létre a Földigénylő Bizottságot, amely 1945 áprilisában kelt, 13/1945. számú határozatával a „református egyház” „összes” földjét igénybe vette. Buzgalmában még a földreform által rendelt 100 holdat sem hagyta meg. Hosszabb pereskedés után az egyházközség 100 kát. hold földet visszakapott ugyan, de az új hatalom cinikus gyakorlata szerint, a barcsisi, rossz minőségű szikes legelőkből.37 Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok. Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok. 1945. szám nélkül. Egyház látogatási jegyzőkönyv. Kelt Kg. 1945. júl. 11. A Barcsison meghagyott 100 hold rossz minőségű legelőföld jövedelme a lelkészek és az egyház alkalmazottainak (kántorok, harangozó, iskolaszolgák etc.) fizetésére sem volt elég, az iskolákra már egyáltalán nem jutott. Mivel a háborúban mintegy 20 osztály teljes bútorzata égett el, ennek pótlására már minisztériumi segélyért folyamodtak, ahogy a templomi és irodai bútorzat esetében is. Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok. 1946. szám nélkül. Bihari István feljegyzése Török Vince vezető lelkipásztor részére. Kelt Kg., 1947. október, valamint Kg. Ref. Ek. Irattára. Hivatalos iratok 1946. szám nélkül. Levél a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, Kelt 1946. május 6., továbbá uo. Hivatalos iratok 1946. 96/1946. Pap Béla lelkipásztor, iskolaszéki elnök levele a A „torony alatti” gondnoki iroda kifosztásakor az egyházi pénztárt is feltörték és kiürítették. Az adófizetés szünetelése idején - a lelkészek, a tanárok és a tanítók kezdeményezésére - önkéntes adakozás indult az egyház közszükségletének fedezésére. Az adakozás június végéig 33.000 pengőt hozott, dr. Szőke Kálmán (orvos) és Alexander Kálmán gyógyszerész pedig nagyobb összeget adományozott az orgona kijavítására. Erre a célra júliusban már több mint 7000 pengő állt rendelkezésre.38 Sajnos a pénzromlás éppen ettől az időszaktól kezdve száguldani kezdett, értéktelenné téve az alapítványok, alapok pénzben vagy értékpapírban lévő tőkéjét. A harminckét tanerőt foglalkoztató református általános iskola működtetését az egyház a földingatlanokból és az adóból befolyt jövedelemből finanszírozta. A földet 1945-ben elvették,39 az adó pedig már 1946-ban nagyon szerényen csordogált. Ez folytatódott 1947. évben is. Az 1946. augusztus 1. (az értékálló új pénz, a forint megjelenésétől számítják) - december 31-ig terjedő időszakra kivetett egyházi és iskolai adó összege 95.698, az 1947. évi kivetés pedig 209.711 forint volt. A tervezett (kivetett) adóból 1946-ban 7.586 Ft; 1947-ben 19.883 Ft folyt be, ami a kivetett összeg 10 %-át sem érte el. 1946 őszén az iskolaszék elnöke levélben tájékoztatta a kialakult helyzetről az esperesi hivatalt, majd a minisztériumot, kérve egyben, hogy az egyházat terhelő, a kezdő tanítói fizetés 30 %-át kitevő (összegű) helyi javadalom mértékét 10 %-ra szállítsák le.40 (Pap Béla lelkipásztor a javaslat indoklásában leírja, 104
