Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
másnap induló német ellentámadás során azonban a főtéri református templom tornya több belövést kapott, a torony alatti irodát feltörték és feldúlták, a Kálvin utcai és a Varró utcai parókiákat úgyszintén. Az iskolákat már nyáron lefoglalta a német katonaság, s most ugyanígy tett az orosz hadsereg is. Az épületek rendbetétele, az elpusztított iskolai bútorzat és felszerelés pótlása hónapokig tartott.33 A külterületi veszteségekről nem maradt fenn összesítés. A legnagyobb kár az épülő, azaz már tető alá hozott, de még be nem fejezett bereki templomban keletkezett. A kőműves segédeinek behívása miatt a munka már a nyár folyamán akadozott, a front közeledésével, az ősz elejére teljesen le is állt. A megszálló hadsereg egy ideig autójavító műhelynek használta az iskolatemplom félbehagyott épületét, de később az alakulat tovább állt, a környékbeliek pedig az ott hagyott építőanyagot: cementet, tetőcserepet, a beépítésre váró ajtókat, ablakokat mind elhordták, még a tető gerendáit is elvitték.34 A háború okozta anyagi veszteségek felsorolása nem célja dolgozatunknak. BIHARI István, 2012. 66. valamint Nagy Miklós Kg., Halom u. 5. sz. alatti, egykori bereki lakos elbeszélése alapján. In. 1 000ev.hu/indexphp?a=38parom=8213 Az egyházközség tagjai gyakran tettek adományokat, sok esetben a végrendeletükben bizonyos célok felkarolására, patronálására hagyományoztak bizonyos nagyságú földbirtokot az egyházra. A földterület haszonbérbe adásából befolyó bérleti díj és a terményjárulék jelentette az alapítvány vagy intézmény bevételét. A háború után A front áthaladása és a megszállás hónapjai nem okoztak jóvátehetetlen károkat a karcagi református egyházközségnek, annál súlyosabb helyzet állt elő a tavasz folyamán. Az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány kibocsátotta a 600/1945.M.E. számú rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és földműves nép földhöz juttatásáról. Az 1945. március 15-én megjelent és március 18- án hatályba lépett rendeletet törvényerőre emelték, ez lett az 1945. évi VI. törvénycikk. amely a földhöz juttatás céljaira minden 100 kát. hold feletti földbirtokot igénybe vett és a földosztás lebonyolítására létre hozott Földigénylő Bizottságok rendelkezésére bocsátott.35 A Karcagi Református Egyházközség a város egyik legjelentősebb földbirtoka felett rendelkezett, de a tulajdonában, kezelésében lévő földek nem földesúri birtokként, hanem alapítványi földekként „működtek”. 1941-42-ben épületvásárlás céljából néhány kisebb-nagyobb területet eladtak, de az egyháztanács a földreform végrehajtása idején így is 779 kát. hold felett rendelkezett.36 A földvagyon a következőképpen oszlott meg: 1. Lelkészi, kántori és harangozói javadalmi föld: 312 kát. hold. 2. Egyházfenntartási alapok: 108 kát. hold 367 négyszögöl. 3. Ujtemplom alap: 118 kát. hold. 103
