Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
iskolában. Szilágyi Elemér csak 1946 szeptemberében csatlakozott a tantestülethez, igazolásáról egy 1947-es kimutatás árulkodik, mely szerint korábban igazoltnak nyilvánították.67 Összességében a tiszaföldvári református iskola esetében az igazolóbizottságon keresztül az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem módosította a tantestület összetételét, a jövőre nézve mégis befolyásolta azt, hiszen a későbbiekben az iskola csak igazolt pedagógusokat alkalmazhatott, azokat is csak a vármegyei tanfelügyelő, illetve a tankerületi főigazgató engedélyével. E mellett az eljárás mindenképpen komoly politikai nyomás alá helyezte a korszak pedagógusait. A földreform és következményei A következő kihívás, mellyel az egyháznak és az iskolának is szembe kellett néznie, a földosztás és annak következménye volt. Nyugat-Magyarországon még folytak a fegyveres harcok, amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány megkezdte legnagyobb társadalmi, gazdasági és politikai jelentőségű intézkedését, a földosztást.68 A pártok már 1944 decemberében egyhangúan egyetértettek azzal, hogy a földreformra szükség van. Erről árulkodik a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-án, Szegeden kiadott programja, melyben rögzítették, hogy „a magyar demokrácia megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sok százezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává. ”69 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendkívüli * 50 TREKL I. 33. g. 16. d. Iskolai, jzkv. 116/1947. Szini Béla jelentése a tanítók igazolásáról, 1947. márc. 31. Magyarország még a második világháború idején is alapvetően agrártársadalom volt, ahol a nagybirtokok túlsúlyát már a két világháború közötti időszakban is a legégetőbb társadalmipolitikai problémának tartották. Alig több mint ezer nagybirtokos család kezében volt az ország mezőgazdasági területének közel egyharmada (1000 kát. hold feletti nagybirtokok), ugyanakkor egymillió-kétszázezer törpebirtokos (1-5 kát. hold) a termőföldeknek összesen csak a 10 %-át mondhatta magáénak, a valamivel több, mint kétszázezemyi kisbirtokos (5-10 kát. hold) együttes birtokállománya pedig még ennyit sem ért el. GYARMATI György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. Bp., 2011. 50. p. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja. In: Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944-1948. (Szerk.: Horváth Julianna - Szabó Éva - Szűcs László - Zalai Katalin) Bp., 2003. 5. p.; A reform radikalizmusát, illetve a kivitelezés módját illetően már korántsem voltak egységes állásponton a politikai erők. A kisgazdapárt 1939-es programja 3 millió kát. hold föld igénybevételével számolt és ezt félmillió parasztcsalád között kívánta szétosztani. A kisajátított földekért kárpótlást ígért. A Szociáldemokrata Párt 1930 óta az 500 kát. holdon felüli birtokok kisajátítását követelte, amit elsősorban a föld nélküli mezőgazdasági munkások és a cselédek kaptak volna meg, részben tulajdon, részben örökbérlet formájában. A hitbizományokért a szociáldemokraták nem ígértek kárpótlást, a többiért igen. A Nemzeti Parasztpárt 1945. január 14-én közzétett 160
