Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
minisztertanácsa 1945. március 17-én fogadta el a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. ME sz. rendeletet, mely 1945. szeptember 16-án emelkedett törvényerőre. E szerint teljes egészében igénybe kellett venni az 1000 kát. hold feletti nagybirtokokat és az ipari, kereskedelmi és banktőke birtokait. Az 1.000 hold alatti úri birtokosok maximálisan 100, a paraszti birtokosok pedig 200 kát. hold földet tarthattak meg.70 A nagybirtokrendszer megszüntetése 1945. március 19-én vette kezdetét és Nagy Imre előrejelzése szerint az év októberére kellett befejeződnie.71 Végül a földosztás céljára 75.500 földbirtokot vettek igénybe a majdani megváltás ígéretével. Az így nyert, együttesen 5,6 millió kát. hold területnek viszont csak szűk 60 %-át osztották ki az igénylők között, míg 28 %-a részben állami, részben szövetkezeti tulajdonba került. A maradékot közlegelőként vagy házhelyek parcellázására hasznosíthatták a helyi önkormányzatok. A földekből kereken 640 ezren részesültek, kétharmaduk korábbi nincstelen mezőgazdasági munkás, cseléd, illetve törpe- és kisbirtokos volt. Egy tulajdonosra átlagosan 5 kát. hold földterület jutott, tehát az akció elsősorban a kisbirtokos parasztság számát gyarapította.72 Tiszaföldvárra 1945 márciusában érkezett meg a földreform híre. Ekkor Bakó Kálmán, a megye Tiszántúli területeinek kommunista földosztási kormánybiztosa utazott a településre és közölte a helyi kommunistákkal, hogy kezdjék meg a földosztást. A helyi földigénylő bizottság elnöke Strasszer Árpád lett, aki ugyan hozzákezdett a reform végrehajtásához, ám a munka lassan haladt. A települést megszállva tartó szovjet csapatok közvetlen befolyással rendelkeztek a földosztó bizottságra, ezért a folyamatot felgyorsítandó, március közepén arra programja volt a legradikálisabb, mely az úgynevezett úri birtokok felső határát 100, a paraszti birtokokét pedig 200 kát. holdban állapította meg, s a kártalanításra nem helyezett hangsúlyt. A Kommunista Párt nagyjából egyetértett ezzel a programmal. Végül ez az elképzelés valósult meg, annyi kiegészítéssel, hogy némi kompenzációt mégis kilátásba helyeztek. ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2005. 283. p. 1945. évi VI. törvény a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről. 1000 év törvényei (internetes adatbázis) Complex Kiadó Kft. http: / / www, 1 OOOev. hu/ index, php? a=3 ¶m=8213 (Megtekintés dátuma: 2014. 02. 02.) Sajtóközlemény a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földosztásról szóló rendeletről. In: HORVÁTH Julianna - SZABÓ Éva - SZŰCS László - ZALAI Katalin. 2003. 21. p. GYARMATI Gy. 2011. 54. p. A földreform előkészítéséhez és végrehajtásához bővebben lásd: DONÁTH Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1947. Bp., 1969.; Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Szerk.: M. Somlyai Magda) Bp., 1965.; ORBÁN Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon, 1945-1961. Bp., 1972.; SZAKÁCS Sándor: A földreformtól a kollektivizálásig, 1945-1956. In: A magyar agrártársadalom a jobbágy fel szabadulástól napjainkig. (Szerk.: Gunst Péter) Bp., 1998. 83- 343. p. 161
