Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
A Szolnoki Cukorgyár az 1964-1976 között végrehajtott rekonstrukciót követően a magyar cukoripar egyik legnagyobb gyára lett. Kapacitását tekintve az 1979-ben megindult Hajdúsági Cukorgyár előzte meg. A szakágazat vállalatainak rangsorában a termelési értéket számításba véve 1983-ban a harmadik helyen állt. Az országos cukorrépatermő területből 12,8 %-kal, a cukortermelésből és értékesítésből 12,2 %-kal részesedett. Az ipari kristálycukor közel 20 %-át a Szolnoki Cukorgyár termelte meg. A gyár állandó dolgozóinak létszáma 700 fő körül mozgott, ami kampányidőszakban felszaporodott 1000 főre. A gyár szociális létesítményei között óvodát, strandot és művelődési házat találunk. A vállalat 1981-ig nyereségesen gazdálkodott. 1982-ben azonban már 18,6 millió Ft veszteséget, egy év múlva pedig 92,2 millió Ft veszteséget halmozott fel. Az eset nem volt egyedi, az egész magyar cukoripar 1983-ban a mélypontra került. Az eredmények romlásának okait több tényező befolyásolta. Az első helyen említették az alapanyag, a cukorrépa termelésének problémáját. Igaz a cukorgyár legalább öt megyében termeltette a gyártáshoz szükséges cukorrépát, mégis komoly gondok jelentkeztek. 1979-től országos szinten csökkentették a cukorrépa termőterületét a mezőgazdasági üzemeknél. 1981-ben meghirdettek egy „cukorrépa prémiumot”, aminek hatása azonban éppen ellenkező volt, mint amit elképzeltek. Új termelő gazdaságok léptek be a haszon reményében, de az általuk termelt répa igen gyenge minőségű volt. A cukorprémium kifejezetten mennyiségi szemléletre ösztönözte a termelőket. A veszteséges gazdálkodáshoz járult a műszaki fejlesztések csökkenése is. További problémát okozott az energiahordozók árának emelkedése. Itt csak a fűtőolajat említjük, amelynek ára 1979 és 1983 között közel négyszeresére emelkedett. 1984-től a gazdálkodás hatékonyságának növelésére intézkedési tervet dolgoztak ki. A lényeg a költségtakarékosság és a belső tartalékok jobb feltárása volt. A karbantartásnál például megszüntették a külső cégek által végzett munkákat és a vállalati gazdasági munkaközösségekre bízták. A vállalat szervezeti és működési szabályzatát átdolgozták. Gazdaságosabb energiahordozóra (földgáz) tértek át. A Szolnoki Cukorgyár vezetését 1986-tól Vállalati Tanács vette át. Tagjainak száma 25 fő volt, az igazgató 4 személyt jelölhetett. A vállalat vezetését továbbra is az igazgató látta el. Közvetlen irányítása alá tartozott az igazgatási és jogi osztály a személyzeti osztály a fejlesztési-beruházási osztály illetve a termeltetési főosztály. A műszaki igazgatóhelyettes irányítása alá került a labor és technikai osztály az energiagazdálkodási osztály a műszaki termelési főosztály. A gazdasági igazgatóhelyettes felügyelte az áruforgalmi osztályt, a bér- és munkaügyi osztályt, a pénzügyi osztályt és a közgazdasági főosztályt.40 A cukorgyár fő terméke a kristálycukor és a porcukor volt. A keletkező melléktermékek - melasz és kilúgozott répaszelet - részben értékesítésre, részben MNL JNSZML Szolnoki Cukorgyár ir. Szabályzatok. SZMK, Kollektív szerződés 1981- 1983. 93
