Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
további feldolgozásra kerültek. A répaszeletet szárítva, takarmányként értékesítették. 1985-ben technológiai fejlesztéseket kezdtek el, melynek célja a cukorveszteség csökkentése és az üzembiztonság volt. A beruházások közül a veszteségek csökkentését eredményezte a száraz répalerakó rendszer kialakítása és a répavágó állomás korszerűsítése. Új derítőket, hűtőkavarókat és centrifugákat állítottak üzembe a cukor minőségének javítása érdekében. A híglé ioncserélő berendezéssel növekedett az egységnyi alapanyagból nyerhető cukor mennyisége. A szeletszárítás gazdaságosságának javítása érdekében nagyteljesítményű szeletpréseket állítottak üzembe és megoldották a szelet brikettálását is, ami a raktározási gondokat enyhítette. Új berendezéseket helyeztek üzembe a hulladékhő hasznosítására. Az energiatakarékosságra irányuló beruházások eredményeképpen a cukorgyártás fajlagos energiaszükséglete 14, a szeletszárításé 50 százalékkal csökkent. 1989-ben a Szolnoki Cukorgyár elnyert egy világbanki pályázatot és hitelt, melynek célja az energiafelhasználás és egyéb ráfordítások csökkentése volt, ami lehetővé tette egy csúcstechnológiát képviselő fejlesztés elindítását. Ennek keretében a gyár folyamatos cukorfőző készüléket és vákuumos hűtő-kristályosítót, nagyteljesítményű centrifugákat, valamint hulladékhő hasznosítót épített be. 1990- ben sor került az elektromos rendszer és a légszivattyúk rekonstrukciójára is.41 A cukoripari tröszt megszűnése után a cukorgyárak önálló vállalatként működtek már a nyolcvanas években. A későbbi átalakulás keretei tehát adottak voltak, minden cukorgyárból egy-egy részvénytársaság alakult. A Szolnoki Cukorgyár 1991. július 1-jén alakult át részvénytársasággá. A francia-olasz Eridania-Beghin-Say cukoripari konszern 1991-ben Magyarországon 4 cukorgyárban szerzett tulajdont és irányítást. A szolnoki részvénytársaságban a franciák először 28 % ot szereztek, majd vásároltak még 11 %-ot, így mindenütt 39 %-os részesedéssel rendelkeztek. A legjelentősebb beruházásnak az új 50.000 torma kapacitású acélsiló 1988-as megépítése számított. A Beghin-Say csoport teljes magyarországi érdekeltségét eladta 2003-ban a német Nordzucker AG-nak. A Szolnoki Cukorgyár és több hazai cukorgyár sorsát a „Volt egyszer egy cukoripar” című kiadvány szerint, 2007-ben a répatermelési kedv drámai csökkenése véglegesen eldöntötte. A termelők jelentős része abbahagyta a cukorrépa termelést és mást vetett. Ez csak a közvetlen kiváltó ok volt, a cukorgyárak bezárásához vezető folyamatokat a kiadvány részletesen tárgyalja.42 2007. november 19-én bejelentették, hogy megszüntetik a termelést a Szolnoki Cukorgyárban. 2008 nyarán megkezdték a gyár bontását is. Eltűntek a MNL JNSZML Szolnoki Cukorgyár ir. Alapító ir. 1981-1994. A Szolnoki Cukorgyár - vállalatismertető anyag. 1990. BORBÉLY Ákos - MONORY Zénó - TÖMÖRDI Máté: Volt egyszer egy cukoripar. Bp. 199-464 p. 94
