Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
Összességében elmondhatjuk, hogy a politikai pártok által ösztönzött ideológiai áttörés az államosításig csak korlátozott mértékben következett be. Jóllehet a pártok a tankönyvek felülvizsgálásán és a tantárgyak oktatását konkrétan meghatározó utasításokon keresztül igyekeztek növelni befolyásukat, ennek ellenére a felekezeti iskolák meglehetősen hatékonyan érvényesíthették vallásos nevelési koncepciójukat. Az államosítás Az MKP csupán átmenetinek tartotta a fakultatív vallásoktatás terén elért egyházi sikert, és a látszólagos visszavonulás után újabb támadásra készült. Közben élénk propagandakampányba kezdett, melynek során az államosítást mindenekelőtt az oktatás színvonalának emelését szolgáló intézkedésként próbálta népszerűsíteni. Az egyházakat természetesen e kedvező változás kerékkötőinek, a demokratikus haladást gátló és ezzel a múlt szellemét konzerváló intézményeknek nyilvánította.132 Az egyházak híveiket mozgósítva tüntetéseket szerveztek az ország teljes területén. Most is a katolikus egyház bizonyult aktívabbnak, elsősorban Mindszenty József hercegprímás fellépésének következtében. A protestáns egyházak ismét mérsékeltebb álláspontot képviseltek, a politikai életet egyre jobban uraló MKP azonban nekik sem kegyelmezett. Ravasz László református püspököt 1948. április végén lemondásra kényszerítette a Rákosi Mátyás által irányított propaganda és politikai nyomás, s ezáltal a református egyház hátrányos helyzetbe került.133 * A reformátusok ragaszkodtak kollégiumi rendszerükhöz, sőt, a debreceni kollégium keretei között működő általános iskolát és középiskolát is meg akarták tartani. Ehhez a református zsinat is hozzájárult 1948. június 14-15-én.114 Az Országgyűlés 1948. június 16-án tárgyalta az iskolák államosítását, melyet 230 igen szavazattal, 63 nem ellenében elfogadott.135 A törvény értelmében az állam azonnali intézkedéssel 6.505 iskolát vett át az egyházaktól, melyből 5.437 általános- és népiskola volt. Az 1948. július 12-én tartott minisztertanácsi ülés úgy döntött, hogy nem hagynak a református egyház kezén egyetlen általános iskolát iskolai évben, 1948. szept. 18. Lásd továbbá: Uo. 1939/1949. Jelentés a hitoktatásban részesültekről Tiszaföldvár-szőlőben, 1949. okt. 17. KARDOS J. 2007. 43. p. GYARMATI Gy. 2011. 128. p. Itt meg kell jegyezni, hogy az április 28-29-én tartott Református Egyetemes Konvent ülése még az egyház által fenntartott iskolák megtartása mellett döntött, ám a határozatban az is benne van, hogy az egyháznak számolnia kell a realitásokkal, ezért az iskolák fenntartásához szüksége van az államra. NÁNÁSI Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében I. In: ZOUNUK 8. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1993. 140-141. p. KARDOS J. 2007. 48-49. p. 173
