Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
versenytárgyalást a vashíd kivitelezésére - október 25-i határidővel. 1910. január 22-én aztán megkezdődtek az előmunkálatok, és a következő évben, június 24-én átadták a vas szerkezettel és betonpillérekkel készült új hidat. A 19. század utolsó évtizedétől kezdve egyre erőteljesebben jelentkezett az úgynevezett „munkáskérdés”. 1907-ben két eset is mutatta, hogy érdemi válaszokat kellene adni a kormányzatnak. Március 25-én ugyanis a vármegye gazdáinak szövetkezete - Almásy Imre elnökletével - úgy döntött, hogy a szervezkedő munkásokkal szemben meg kell alakítani a gazdák egyesületét „nem agresszív célzattal mint inkább a munkások iránti jóindulattól” vezérelve.180 A másik esetben az iparosok küldöttsége panaszolta a főispánnak, hogy a szocialista segédmunkások „szervezkednek és teljesíthetetlen követelésekkel állnak elő”. Úgy látják, hogy a munkások már nem csak gyűléseket tartanak, hanem „rakoncátlankodnak és fenyegető magatartást tanúsítanak, lázító beszédek hangzanak el”, és a rendőrkapitány képtelennek tűnik a helyzet megoldására.181 A kérdés egyik fontos részproblémája a lakáskérdés volt. Számos helyi kezdeményezés után az 1907: XLVI. te. {„a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról”) nyitott utat az országos megoldás felé. A vármegye főispánja az alispánnal, dr. Benkó Alberttel együtt tett látogatást Csanád vármegyében, ahol elsősorban a munkásházak építésének ügyét tanulmányozták. Az 1908. június 23-án tartott közgyűlésen pedig Benkó bejelentette, hogy 500 ezer koronás kölcsönben gondolkodnak.182 A következő évre sikerült pontosítani a terveket, amelyek szerint 500 gazdasági munkásházat fognak felépíteni, amelyre 700 ezer koronás kölcsön szükséges. 1909-re 120 darab ház felépítését tervezték.183 Decemberben került sor a házak kiosztására („a törvényhatóság a közérdekű tevékenység fényes példájával vezérhelyet foglal el a társtörvényhatóságok között”),184 ám Horthy Szabolcs a hónap végén tartott közgyűlésen erélyesen fellépett az építkezések ellen, mondván „meggyőződést szerzett arról, hogy a házak laza építése nem szolgálja a célt”, ráadásul a „rossz vályogból épített s gyors pusztulásnak kitett házak átvételétől a munkások is vonakodnak”, ezért véleménye szerint be kell 180 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1907. március 28. 181 Uo. 1907. június 20. 182 MNL JNSZML Kgy. jkv. 333/1908. 1 Uo. 16/1909. és 88/1909. 1909-ben a törvényhatóság megalkotta a gazdasági munkásházakról szóló szabályrendeletet is. MNL JNSZML Kgy. jkv. 305/1909. A gazdasági munkásházak kérdése a következő évtizedben is előtérben maradt: MNL JNSZML Alispáni iratok 7045/1921. 184 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1909, december 12. 96
