Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén

szüntetni a további építkezéseket. Az alispán úgy reagált, hogy a felvetés nem alaptalan, ám a következő rendkívüli közgyűlésen már a módosított terveket fogja ismertetni. A főispán ezután emlékeztette Horthy Szabolcsot, hogy a vármegye 700 ezer koronás kölcsönt vett fel, a vármegye pedig az építkezés felfüggesztésével elvesztené a kormány támogatását.185 A februári rendkívüli közgyűlés döntése alapján - már a módosított tervek szerint - 1910-ben: 242 munkásház felépítését tervezték.186 II. Rákóczi Ferencnek és társainak újratemetése a koalíció egyik legmaradandóbb „érdeme”, illetve a dualista időszak egyik legnagyobb, leglátványosabb eseménye volt. A hamvak Magyarországra szállítását a reformkor óta tervezgették, erre mégis csak 1906 októberében kerülhetett sor. Az országgyűlés ekkor fogadta el az 1906. évi XX. törvényt („II. Rákóczi Ferenci és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról”), és döntöttek az ünnepségsorozat helyszíneiről. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1906. október 16-án döntött arról, hogy az október 28-án tartandó budapesti országos ünnepélyen - a főispán vezetése alatt - egy vármegyei bandériummal és egy küldöttséggel vesz részt, a 29-én, Kassán végbemenő újratemetésen a főispán vezetésével egy küldöttséggel képviselteti magát, illetve koszorút helyez el a kassai és késmárki ravatalokra.187 188 1906. november 28-án a törvényhatósági bizottság ünnepi ülésén Almásy Imre ünnepi beszédében kiemelte, hogy „örök hálával tartozunk a Gondviselés iránt, hogy nekünk jutott osztályrészül a jelen kort megérhetni", hiszen Rákóczi volt a „legönzetlenebb és legnagyobb magyar", akinek arcképe díszíti mától a közgyűlés falait; kifejezte reményét, hogy „ezen arczképre tekintve (...) e vármegyében mindenkor olyan önzetlen, igaz magyar érzelmű határozatok hozassanak, melyeket e dicső fejedelem nagy szelleme hat át" .m A vármegyei gazdasági egyesület 1907. szeptemberében tartotta 50 éves fennállásának ünnepi rendezvényeit. Almásy Imre aktívan részt vett a munkálatokban: főispánként, egyesületi elnökként küldöttséget vezetett a minisztériumokba, felszólalt és megnyitott, uradalom tulajdonosaként kiállított, lóversenyzőként versenyzett. 185 Uo. 1910. január 2. 186 MNL JNSZML Kgy. jkv. 6/1910. 187 Uo. 525/1906. 188 Uo. 793/1906. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom