Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Adattár - Bagi Gábor: Szolnok megye nagybirtokosai az önkényuralom korában (1859)

birtokok és a volt feudális nemesi birtokosok kezében maradt földek szétválasztása, az új közbirtokossági szervezetek kialakulása, valamint a tagosítások és legelő-elkülönítések tömegessé válása, felgyorsulása miatt is jelentős történelmünkben. Ennek nyomán új birtokosi-nagybirtokosi réteg alakult ki hazánkban, amelynek már csak egyik - bár sokáig meghatározó és túlsúlyos - elemét alkották a régi, történelmi családok. Mellettük viszont már ekkor feltűntek az új birtokosok, a polgári életmód felé is nyitó nemesi-polgári, magyar, német vagy izraelita pénzemberek.

Fényes szerint a megye területe 490.530 kh-t foglalt magában, amiből a 100 kh feletti birtokosok száma meghaladta a 357-et, akik 385.000 kh-t tartottak a kezükben. A szerző ezek közül 291 fő, illetve jogi személy egy, vagy több helyen lévő birtokait mutatja ki 358.253,8 kh terjedelemben. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a 100 kh alatti - volt nemesi és jobbágyi eredetű - közép- és kisbirtokosok a földterületnek alig 20 %-át tartották a kezükben, másrészt viszont Fényes a 100 kh feletti birtokok több mint 90 %-át nevesíteni tudta.27

Az alábbiakban a megyei mezővárosokhoz, falvakhoz és pusztákhoz (mv., k., p.) kapcsolódó birtokosok névjegyzékét, állandó lakóhelyüket és birtokuk nagyságát (katasztrális hold, négyszögöl - kh., nsz.), illetve művelési ágak szerinti megoszlását adjuk közre. Az önálló településekhez tartozó puszták nevét, adatait folyamatosan közöljük, az egyes településeket sorközzel választjuk el. Ahol erre mód van, lábjegyzetben kitérünk a birtokosok eredetére, illetve rokoni kapcsolataira is.

Bár ez az adatfeltárás messze nem teljes, sőt jelentős kiegészítésekre, pontosításokra szorul, a meglévő adatokból máris több következtetés megkockáztatható. Egyrészt kimutatható számos újbirtokos család gyors megtelepedése, megerősödése. A legnagyobb magánbirtokosok már ekkor a Wodiánerek, de emellett a Hellsinger, Koppély, Keszlerfy, Lederer, Sváb stb. családok előretörése is kimutatható. Számos településen vannak olyan jobbágyi, kisnemesi családok is, akik a jobbágyfelszabadítás lehetőségeit használták ki.

Az is szembeötlő, hogy amíg a hagyományos főúri családok (gr. Almásy, br. Tige, br. Podmaniczky, br. Orczy) az egyre inkább a fővárossá váló Pest-Buda felé mozdultak el, addig a kisebb nemesi famíliák - zömmel a megyén belül - a gyors fejlődésnek induló, és mindinkább regionális központtá alakuló Szolnok irányába kezdtek tömörülni, mintegy előkészítve, megalapozva későbbi szerepüket a leendő Jász-Nagykun-Szolnok megye igazgatásában. Mellettük hagyományosan sok birtokos rendelkezett Heves (Eger, Gyöngyös)

Uo. 81. p.

329