Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Adattár - Bagi Gábor: Szolnok megye nagybirtokosai az önkényuralom korában (1859)

és Pest (Kecskemét, Nagykőrös, Tápió mente) megyei kapcsolatokkal. Ezekhez képest egyértelműen gyengébbnek mondhatók a Békés, Csongrád, Bihar, Szabolcs felé mutató szálak.

4. Szolnok megye 100 holdnál nagyobb birtokosai

1859-ben a megye 100 kh feletti birtokai állami, egyházi és magán jellegűek voltak, de az utóbbihoz jelentős közbirtokossági területek is tartoztak. A „közbirtokosság” fogalmát két, egymástól időben is elváló értelemben használták.

1. A feudális korban ez nemesi közbirtokosságot (compossessorátus) jelentett, amikor nem egy, hanem több földesúr kezén voltak egy település földjei és jobbágysága. A közbirtokosok résztulajdonosok voltak, vagy nemesek, vagy a nemesihez hasonló jogállású közösségek tagjai (jászok-kunok, hajdúk), akik földtulajdonukat egy-egy faluban, mezővárosban közösen birtokolták. A közbirtokosok a jobbágy telkeket rendszerint pontosan felosztották egymás között, de a közös erdőkkel, legelőkkel ezt már nem tudták megtenni és közösen élvezték a kisebb királyi haszonvételekből származó jövedelmet is. A közbirtokosság legelterjedtebb a kisnemesség körében volt, de lehetett részbirtoka az arisztokratáknak is. A nemesi közbirtokosság terjedésének alapjai az örökléskor zajló birtokfelosztások (osztályok) és esetenként együttes birtokadományozások voltak.

2. A jobbágyfelszabadítás után, a polgári korszakban a közbirtokosság (condominium) már nem lehetett nemesi jellegű, hanem a volt úrbéresek, egy- egy település parasztságának közösen bírt ingatlanaiból állt. A közbirtokosok a közös részeket - döntően erdőt és fel nem osztott legelőt - vagyonuk arányában használhatták. A közös legelő tulajdonosai legelőtársulatokat alkottak. A legfontosabb kérdésekben, mint eladás, kölcsönvétel, az egyes résztulajdonosok nem, csak a társulat határozhatott. A törvények, szemben a korábbi tendenciával, a századfordulótól határozottan védelmezni kezdték a közbirtokosságokat, nehogy életképtelen birtoktöredékek jöjjenek létre (1894. évi 12. te.; 1908. évi 7. te. és 39. te.; 1913. évi 10. te.) - A paraszti közbirtokosság lényegében a földközösség maradványa volt.2*

Magyar történelmi fogalomtár. I. köt. (Szerk.: Bán Péter) Bp., 1989. 274. p.

330