Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
nyíló ajtaja a betérő vásárlókat fogadta. De előfordult, hogy az inasok a megrendelő házához vitték a pékárut. A pékműhelyek elterjedése megyénkben a két világháború közötti időre datálható. Szolnokon 1923-ban 33 sütő kisiparost és a Vármegyei Mezőgazdasági és Iparfejlesztő Rt. kenyérgyárát említik.56 Az államosítás után hat sütőipari vállalatot hoztak létre: Szolnok, Mezőtúr, Karcag, Törökszentmiklós, Jászberény, Jászapáti székhellyel. De működött sütőüzem az FMSZ, valamint magánkisiparos kezelésében is.57 1953- ban a hat sütőipari vállalatot összevonták és 188 üzemmel megyei szintű vállalat alakult. Ez rövid életűnek bizonyult, mert már októberben öt sütőipari vállalatot alapítottak, irányítására pedig létrehoztak egy megyei szintű sütőipari trösztöt. Alig másfél év elteltével a vállalatok a megyei tanács irányítása alá kerültek. 1957-ben megszűnt a kunhegyesi, 1958-ban pedig a törökszentmiklósi vállalat. A maradék három vállalat (szolnoki, jászberényi, karcagi) összevonásával 1976-ban létre hozták a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalatot.58 1960-ban egy reprezentatív felmérés készült a megye sütőipari üzemeiről. A nyilvántartólapok az üzemek fontosabb adatait és alaprajzát is tartalmazzák. A megye területén összesen 152 sütőüzem működött, 60 településen. A sütőkemencék közül 147 „magyar kemence”, és csak 9 a „gőzös kemence”. A megye napi kenyértermelése 1.024 q kenyér és 119.000 db sütemény. A magánkézben lévő sütőüzemek száma elenyésző volt, alig 31 db. Kenyértermelésük 45,8 q és 1.200 db sütemény naponta.59 A megye sütőüzemeinek döntő része még a két világháború között épült pékműhelyekben dolgozott. Ezért látható az alaprajzok nagy részén a sütőtér mellett a bolthelyiség. A szocialista gazdaság azonban más követelményeket állított a pékek elé. A minőség rovására a mennyiségi termelést helyezték előtérbe. Az 1950-es évek jelentéseiben fehér kenyér, barna kenyér és péksütemény (ami a kiflit és a zsemlét jelentette)60 említése történik. Az erőltetett mennyiség miatt a pékek nem tudtak megfelelő minőséget produkálni. Jászberényben 1952-ben 56 MNLJNSZML Szolnok ir.4531/1947 MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Élelmiszeripari Oszt. ir. Számrendszeres ir. 56/1952. A világ mezőgazdasága. Jász-Nagykun-Szolnok megyei melléklet. 1990. 62. (Továbbiakban: A világ mezőgazdasága.) MNL JNSZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Ipari Oszt. Számnélküli ir. 1960. Sütőüzemi felmérőlapok. A Törökszentmiklósi Sütőipari Vállalatnál változatosabb volt a kínálat itt gyártottak perecet, fonott mákos kiflit, vajas kiflit normál és óriás méretben. 31
