Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Szigeti Tamara: Gyilkossági körkép tíz év keresztmetszetében. A Jászkun Kerületben elkövetett gyilkosságok 1833-43 között
szakban való tárgyalása jobban széttörte volna a perfolyamat menetét, valamint azért, mert a bizonyítás során jutnak érvényesülésre. b) A vádlott Az általam vizsgált időszakban a vádlottak általában a szegényebb társadalmi rétegekből származnak, és csak elvétve akad közöttük nemes,49 a „nemes embert azonban a jászkun jogszolgáltatásban nem tartották kivételezettnek... ”50 Juhászok, gulyások, molnárlegények és napszámosok akadnak szép számmal közöttük, ők voltak a leggyakoribb elkövetők. Többségük 20-40 év közötti, de szinte minden életkor szerepeltetve van. Egy-két kivétellel beismerték tetteiket, bár az a levéltári anyagokból nem tűnik ki, hogy önszántukból-e vagy kínzás hatására. Ugyanis a 18. század végétől nem alkalmazták a tortúrát a törvényszék előtti eljárásban, azonban az előkészítőben továbbra is megmaradt, ahol a brutalitást „semmi sem korlátozta”.51 Az esetek egy részében a szerencsétlenséget tudatlanságuk, külső körülmények vagy egyszerűen figyelmetlenségük okozta. Ez valósult meg például Botos Lajos52 esetében is, aki levette a falról az ott tárolt puskát, amiről azt gondolta, hogy nincs megtöltve, s azzal játékosan ijesztgette a társát, felé tartotta, majd véletlenül elsült, s a lövés pont Varga Ferencz fejét találta el, amely sérülésekbe belehalt. Itt a törvényszék megállapította a figyelmetlenségét, de annak ellenére félévi rabságra ítélték, illetve a vérdíj megfizetésére,53 amit a Nádori Főtörvényszék is helyben hagyott. Külső körülmények is közrejátszottak abban az esetben,54 amikor egy szabad bormérés alkalmával úgy verték meg hárman Boros Pált, hogy belehalt. Ebben az esetben külső körülményként értékelte a törvényszék, hogy Boros Pálnak agyvelő- és tüdőgyulladása volt, amelyre rásegített alkoholos állapota is, s emiatt kaptak csupán félévi rabságot. A vádlottaktól a vallomástétel során, a történet elmondásán kívül megkérdezték még többek A Fayer munkájában található táblázatok adatait összesítve megkapjuk, hogy lényegében 160 az összes bűncselekmény tekintetében a nemesek száma, amely igen elenyészőnek tekinthető. - FAYER. 2004. 100-199. pp. 50 BÁNKINÉ. 2004 . 26. p 51 BÓNIS Gy. - DEGRÉ A. - VARGA E. 1996. 177. p. 52 MNL JNSZML Jászkun Kér. büntetőperek 1843. 33. f. 3. k. No. 32. A vérdíj jelentése a korabeli országos átlagban gyakorolt felfogástól eltérően itt a halott személyért fizetendő büntetést értették alatta, ahogy a következő idézetből is látható például: „...javaiból a meggyilkoltnak egész dijja 50 pengő forintokkal kifizettetni rendeltetik” - MNL JNSZML Jászkun Kér. büntetőperek 1841. 32. f. 1. k. No. 43.; 54 MNL JNSZML Jászkun Kér. büntetőperek 1841. 33. f. 2. k. No. 37. 187
