Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
szállították. A raktárból a búzát a malom koptató üzemrészébe juttatták el. A koptatón a búzából minden anyagot elszállítottak. A koptató legfontosabb gépei a porhenger szita, a szemetet visszatartó tarar, a búzaosztályozó henger, a konkolyt és a bükkönyt kiszedő trieur, a porrészeket leverő koptatógép, valamint a búzaszakállt, maghéjat letépő hegyezőkő. Az így megtisztított búzaszemekről a kefegép távolította el a porszemcséket és a teljesen tiszta búzát őrölték meg. Az őrlés változatai a sima vagy parasztőrlés és a magas, másképpen mű-, vagy magyar őrlés. A sima- őrlésnél az őrlemény lisztet és korpát is tartalmazott, mivel a búzát egyszer őrölték vagy egyszer törték és az őrleményt szitálták. A magasőrlésnél a korpát többszöri töretés, majd szitálás segítségével elválasztották a liszttől. A töretést hengerszékek, sokszor azok sorozata végezte. A forgalomba kerülő lisztet színre, minőségre és finomságra való tekintettel keverés útján állították elő az ún. keverő kamrákban. A lisztet fajták szerint szállították át a malom raktárába, onnan forgalmazták.17 A malmoknak ezután két nagyobb csoportját különítették el: a nagyteljesítményű iparszerűen működő malmok, amelyek kereskedelmi őrléssel foglalkoztak, a nagy mennyiségű lisztet belföldön vagy külföldön értékesítették. A másik csoport a kisebb teljesítményű malmok, amelyek továbbra is vámőrléssel foglalkoztak. A technológiai folyamat szerint a malmok legfontosabb épületei voltak a gépház, a malom és koptató épülete, a gabonaraktár és a lisztraktár. A malom és a koptató falazata általában téglából épült. A gőzgép térhódítása különböző szakaszokban ment végbe a megye malomiparában. Kezdetben a szélmalmot is megkísérelték átalakítani gőzhajtásúra. Erről tanúskodik egy 1887-ből származó terv. Az ábrázolás szerint a szélmalom mellett, egy gőzgépet szándékoztak megépíteni, ahonnan a szélmalomban lévő őrlő kőpárt szíjáttétel segítségével egy gőzmasina hajtotta meg.18 A másik megoldásnál a gőzgép a malomházban hagyományos kőjáratokat hozott mozgásba. Ilyen volt Sváb Jakab19 cibakházi gőzmalma. Valójában komoly teljesítményű gőzmalom csak 1866-ban épült a szolnoki Tisza-parton, ez volt a Scheftsik István-féle hengermalom. A nagyobb városokban is megépültek a korszerű gőzmalmok, Karcag, Törökszentmiklós, Jászberény, Mezőtúr lettek a legjelentősebb központok, de szinte minden településen megtalálhatók a malomépületek. 17 HALKOVICS László: A magyar malomipari statisztika története 1850-1950. www.ksh.hu/statszemle archive/.../1997 08-09 708.pdf . (Letöltés ideje: 2013. dec. 17.) 18 MNL JNSZML. Tiszai alsó járás főszolgabírójának ir. 1796/1887. 19 MNL JNSZML Tiszai alsó járás főszolgabírójának ir. 1061/1887. 14
