Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
A gőzgépek lehetővé tették a piacra termelő malomipar technológiájának korszerűsítését és a kapacitás növelését. A megyeszékhelyen az évszázados múltra visszatekintő fafeldolgozó ipar magával hozta a gőzgépek megjelenését is. A fűrészelés közben keletkező melléktermékeket, a fahulladékot a kazánokban eltüzelték. Az 1866-ban létesített Szent István malom mellett gőzfűrész is működött, majd a malom gőzgépeit a város villamos energiával történő ellátására is felhasználták. Egy korszerű hengermalom építését az 1880-as években felvetette a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Gazdasági Egylet. Ujfalussy Sándor főispán 1890. februárjában értekezletre hívta a fővárosba az érdeklődést mutató nagybirtokosokat, akik megszervezték a végrehajtó bizottságot. 1891. augusztusában megalakították a Hungária Gőzmalom Részvénytársaságot, amely árverésen megvásárolta a Tisza mellett a „Nagy Portus” telkét. Az év októberében megkezdődtek a malomépítés munkálatai. A malom 1892. októberi indulásáról a helyi újság is tudósított. „A Hungária műmalom a teherpályaudvar közelében csendesen, zajtalanul kezdte meg működését a közelebbi napokban, s különösen az új városban lakók közül igen sok családnak nyújt biztos kenyérkeresetet. A monumentális, 6 emelettel ellátott épület körül nappal igen mozgalmas élet van, s a telephez berendezett vasúton naponként 17-20 vasúti kocsiból álló terményt szállítanak a felvivő gépezethez, mely azután éjjel-nappal munkát ad a bent hangyaszorgalommal dolgozóknak... ”20 A déli iparterületen épült malom a legfinomabb lisztet őrölte, kiváló minőségét nagydíjjal ismerték el az 1900-as párizsi világkiállításon. A korszerű üzem tragikusan pusztult el a századforduló után, 1905-ben a nagyon finomra őrölt, szállongó lisztpor begyulladt és a malom egy robbanást követően leégett.21 A malomban pusztító tűzvész maradandó nyomokat hagyott a környéken élőkben, még évek múlva is emlékeztek a szörnyű eseményre. 1906-ban Klein Mór a kórházzal szemben lévő gőzfűrész tulajdonosa átalakította gyártelepét. Az épületet kibővítette egy malomházzal, ahol két hengerszéket helyezett el. Az energiaátvitelt úgy oldotta meg, hogy a gattert működtető gőzgép transzmissziós tengelyét megtoldotta a hengerszékek hajtásához. A szemben lévő kórház igazgató főorvosa Dr. Papp Gábor azonban fellebbezést nyújtott be a városhoz a malom létesítése ellen. Érdemes leveléből idézni az egy éve történt malomtűzzel kapcsolatban. A Hungária műmalom. Kosa Károly blogja. A szolnoki Újváros, www,szolnok- ujvaros.blogspot.hu (Letöltés ideje: 2013. dec. 12.) FÜLÖP Tamás: A város ipara a XIX. és XX. században. In: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Bp., 2000. 197. p. 15
