Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész

Ebből tudjuk, hogy Abádszalókon (akkor még Tiszaabád) 5, Tiszaburán 4 őrölt ebből a malomtípusból. Számuk lefelé haladva a folyón csökken, hiszen Tiszasülyön 2, Tiszabőn 1, Kőtelken, Nagykörűn és Szolnokon 3-3 darabot találtak az összeírok. A Szolnok alatti Tisza-szakaszon Tiszavárkonyban, Vezsenyen és Nagyréven 1-1 dolgozott, Tiszakürtön viszont 3 őrölte a gabonát. A sort Tiszasas zárja egy hajómalommal.10 Ezután számuk fokozatosan csökkent. 1910-ben már csak egyetlen hajómalom árválkodott a Tisza megyei szakaszán, Tiszabőnél.11

A megye területén ma is álló szélmalmok a tornyos szélmalmok típusát képviselik. A téglából épült malomházak általában 3-4 szintesek. A szélmalmok teljesítménye kb. 26 LE volt, a Jászságban nagyobb számban csak Jászladányon terjedtek el. Más a helyzet a Nagykunsággal: Kisújszálláson egy 1802-es végrendelet említ olajütőt és szélmalmot.12 A környező nagykun településeken is jelentős a számuk, Kunhegyesen és Kunmadarason 7-7, Karcagon 11 szélmalom üzemelt. Az utóbbi településen a Gál-féle szélmalom ma is áll.13 A XIX. század végén a Tiszazug majdnem minden településén működött egy vagy két szélmalom. Mezőtúron 1890-ben 7 is dolgozott, a Rákóczifalván benyújtott szélmalomterv pedig levéltárunk tervtárának egyik legértékesebb darabja.14 A Tisza megyeszékhelytől északra eső szakaszán nincs tudomásunk szélmalmok tömeges alkalmazásáról. Az itt őrlő nagyszámú hajómalom mellett amúgy sem tudtak teret hódítani ezek a széljárás szeszélyeinek kitett alkotmányok.

Gőz-, elektromos- és motoros malmok

A gőzmalmok térhódítása a XIX. század közepén kezdődött a megyében. Túrkevén már 1854-ben15 felmerült egy gőzmalom létesítésének ötlete, de a gyakorlatban végül ezt Szolnokon valósították meg. A gőzmalmok a kor legfejlettebb technológiáját használták. A Mechwart-féle kéregöntésű hengerszéket és a hazai fejlesztésű síkszitát alkalmazták. 1894-ben megyénk

10 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja ir. Cs. 12/1891.

11 MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja ir. 258/1910.

12 MNL JNSZML Kisújszállás ir. Végrendeletek. D. Capsa Fase. 3. No. 62.

KOVÁCS Pál: A hatvan malom városa. A karcagi malmok és a Hungária malom története. Karcag, 1997 . 25-37. p.

14 MNL JNSZML Tiszai alsó járás főszolgabírójának ir. 968/1885.

MNL JNSZML Kunszentmárton ir. Tanácsi jkv. 1857. 63. sz., 130. sz. 151. sz.

12